Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, az Otthon Centrum elemzése szerint egy év alatt 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Továbbra is a főváros V. kerületében a legdrágább bérelni, a panellakás pedig még mindig a legolcsóbb opció.
Fotó: Shutterstock
A budapesti téglalakások átlagos havi bérleti díja 235 ezer forint volt tavaly, ami 14,1 százalékkal magasabb a 2022-es átlagértéknél. A százezer főnél népesebb vidéki városokban az előző esztendőben 168 ezer forint volt a lakások átlagos bérleti díja, ami már 30 százalékkal haladja meg az ezt megelőző évet – derült ki az Otthon Centrum (OC) éves összesítéséből. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta,
Budapesten tavaly az V. kerületben volt a legdrágább a bérlakás, átlagosan 321 ezer forintot kértek a bérbeadók.
Ennél valamivel kedvezőbb a havi bérleti díj átlag értéke a VI. kerületben (298 ezer forint), majd a II. kerület (294 ezer) és az I. kerület (284 ezer forint) a sorrend.
A középkorúak kezdenek letenni a lakásvásárlásról, az öröklésre várnakMagyarországra is kezd begyűrűzni az a Nyugaton már látható trend, hogy az emberek kevésbé ragaszkodnak a saját lakáshoz. A magyar középkorúak, vagyis a 30–59 éves korosztály több mint fele úgy látja, hogy soha nem lesz esélye saját ingatlant vásárolni. Ezek az emberek az öröklésben bíznak. Sokan úgy látják, hogy érdemesebb bérlésben gondolkodni, ami nagyobb mobilitást ad az életben. |
A budai és belvárosi kerületek többsége a 200–250 ezer forint közötti ártartományban mozog. A legdrágább a XII. kerület (247 ezer forint), majd a XIII. kerület következik (241 ezer forint). Jelentős kereslet mutatkozik az egyetemek környékén a XI. kerületben, itt már 236 ezer forintos havi bérleti díj jellemző, ahogy a Duna másik oldalán elterülő IX. kerületben és Óbudán is. A legolcsóbb városrész a belvárosban a VII. és VIII. kerület (200 ezer forint). A külső pesti városrészek kevésbé közkedveltek az albérletkeresők körében, bár a 173 ezer forintos átlagos havi bérleti díj alternatíva lehet azoknak, akik kiszorulnak a belvárosi bérlakáspiacról.
A bérleti díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma: minél több szoba van az adott albérletben, annál többet kérnek a bérbeadók
– jellemezte az ár és a szobaszám kapcsolatát a szakember. Az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 151 ezer forint, míg a kétszobásé 218 ezer forint. A háromszobás lakásokért viszont már százezer forinttal többet kell fizetni, átlagosan 308 ezer forintot. Jellemzően a kisebb, egy-kétszobás lakások drágultak jobban, 14,5 százalékkal, míg a háromszobások esetében 3,8 százalékos bérletidíj-emelkedést mért az OC tavaly.
A nagyobb vidéki városokban 168 ezer forintos átlagos havi bérleti díj az irányadó. Tavaly is Székesfehérvár volt a legdrágább, a havi lakbér átlag értéke 210 ezer forint, majd Győr következik 190 ezer forinttal. Jellemzően ebben a két városban drágultak leginkább az albérletek. Szegeden, Miskolcon és Debrecenben 145-160 ezer forint az átlag érték, ami 10 százalék alatti növekedést jelent.
A panellakások bérleti díja továbbra is kedvezőbb a téglalakással szemben. Arról nem beszélve, hogy minél nagyobb a házgyári ingatlan, annál nagyobb az árelőnye az említett ingatlantípushoz képest.
Budán és a belvárosban 200 ezer forintos átlagértéken lehetett panellakást bérelni, míg a külső pesti kerületekben 156 ezer forint az átlag.
A régióközpontokban már csak 125 ezer, a kisebb megyei jogú városokban 120 ezer forint volt tavaly az átlagos havi bérleti díj.
