Százmilliárdok tűntek el a lakossági számlákról, de már elindult a betétek visszaépítése
A novemberi hónap már kisebb emelkedést hozott a lakossági betétek állományában, ám éves szinten még így is nagyon erős a visszaesés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint 2023 tizenegyedik hónapjában 45 milliárd forinttal – 0,4 százalékkal –, 11 095,6 milliárd forintra emelkedett a lakossági betétek állománya.
Ezzel együtt éves alapon csaknem 7 százalékkal zsugorodott a betéti portfólió, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt több mint 820 milliárd forint párolgott el a lakossági folyószámlákról.
A lakossági betétek állománya egyébként 2022 februárjában érte el eddigi csúcspontját – 12 900 milliárd forint felett –, amikor több, részben egyszeri kormányzati juttatás (például az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj) százmilliárdokkal dobta meg az egyenleget.
Ami a tranzakciókat illeti, az eredeti értéket figyelembe véve a forintbetéteknél 73,9 milliárd, a devizabetéteknél pedig 53,7 milliárd forintos pluszt mutatott az egyenleg novemberben, a szezonálisan igazított adatok pedig 20,7, illetve 53 milliárdos havi pluszt mutattak. A tranzakciók éves, összesített egyenlege viszont a forint- és devizabetéteknél együttesen bő 980 milliárdos mínuszt mutatott, tehát ennyivel maradtak el a friss befizetések a pénzkivonásoktól.
A betétállomány csökkenése nem volt egyenletes: az átlagnál jóval szerényebb, 4,6 százalékos zsugorodást mutatott ki például az MNB a devizabetéteknél, de a látra szóló és folyószámlabetétek portfóliójánál is „csak” 5,6 százalékos mínusz keletkezett.
Az éven belüli lejáratú lakossági betétek állománya majdnem 18 százalékkal csökkent a novemberig számolt egy év alatt, és valamivel 1050 milliárd forint felett alakult.
Mindezek nyomán a betéti portfólió összetétele is változott kissé 2022 novemberéhez képest: miközben a folyószámlabetétek súlya 80-ról 81,1 százalékra emelkedett, az éven belül lekötötteké 10,7-ről újabb mélypontra, 9,5 százalékra olvadt. A devizabetétek súlya, bár lassuló ütemben, de tovább nőtt, és november végén már 20,8 százalékot tett ki.
A lakossági betétállománynak az utóbbi bő egy évben látható, érezhető mértékű zsugorodása két fő okkal magyarázható: az egyik, hogy a magas infláció miatt a háztartások egy része hozzányúlt a könnyen hozzáférhető tartalékaihoz, ami a folyószámlák egyenlegén is tükröződik. A másik, hogy az emelkedő, ám még mindig nagyon alacsony betéti kamatok nyomán a kisbefektetők egy része az értékpapírok – leginkább a befektetési jegyek és az állampapírok – felé fordult a megtakarításainál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.