Erőteljesen devizásodnak a lakosság készpénzben és betétekben tartott megtakarításai, az elmúlt két évben látványosan növekedett az idegen fizetőeszközökben – javarészt euróban – tartott pénzeszközök aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank előzetes, a háztartások pénzügyi számláira vonatkozó statisztikái szerint, miközben a június végéig tartó egy év alatt 6,5 százalékkal csökkent a lakosság készpénzben és betétekben lévő megtakarításainak állománya, a valutában és devizabetétekben lévőké csaknem a tizedével nőtt.
Ennek eredőjeként a devizaeszközök aránya egy év alatt 18,6-ről 21,9 százalékra nőtt a teljes készpénz- és bankbetét-állományon belül.
Mindezt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy az átértékelődés – vagyis a forintárfolyam erősödése – nagyjából 350 milliárd forintos mínuszt hozott négy negyedév alatt a devizában tartott megtakarításoknál.
A lakossági készpénz- és betétállomány alakulását részletesebben vizsgálva még szembetűnőbb az idegen fizetőeszközökben tartott megtakarítások térnyerése a lakosságnál. A devizabetétek állománya például 9,8 százalékkal gyarapodott egy év alatt, és júniusban már 2400 milliárd forint közelében járt. Eközben a külföldön tartott lakossági betéteknél ennél is erőteljesebb, 13,3 százalékos, éves állománynövekedést mért az MNB, így ezek portfóliója június végén már meghaladta az 1540 milliárd forintot. (Más kérdés, hogy ez már elmarad az eddigi csúcstól, hiszen 2022 végén 1660 milliárd forint körül járt az állomány.)
A devizában tartott készpénz mennyisége minimális mértékben ugyan, de szintén emelkedett a júniusig számolt egy év alatt: bár a 0,4 százalékos emelkedés nem túl acélos, a forintban tartott készpénznél kimutatott, 3,8 százalékos csökkenésnél mindenképpen jobb.
Ami viszont igazán figyelemre méltó, hogy az itthon, forintban tartott bankbetétek állománya látványos mértékben, 14,7 százalékkal csökkent a júniusig tartó egy évben a háztartásoknál,
ami a pénzkivonás mellett azzal is magyarázható lehet, hogy a háztartások a makacsul alacsony szinten járó betéti kamatok miatt egyre inkább az értékpapírok – leginkább a befektetési jegyek és állampapírok – felé orientálták a megtakarításaikat.
A devizában tartott készpénz és betétek részesedése persze még így sem túl magas a lakosság teljes pénzügyi megtakarítási portfólióján belül: 2023 második negyedévében 5 százalék környékén mozgott, ami hasonló az egy évvel korábbi arányhoz.
Nagyon rég nem volt ilyen: szabadul a készpénztől a lakosságJelentős átrendeződést hozott az év első fele a lakosság megtakarításainál: miközben a betétek és a készpénz mennyisége érezhetően csökkent, az állampapírok és a befektetési jegyek vonzzák a háztartások tartalékait – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank előzetes statisztikái szerint a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya 9,8 százalékkal, 88 436,7 milliárd forintra nőtt a júniusig tartó egy év alatt: az a növekedési ütem hasonló az elmúlt években megszokotthoz, ám a fogyasztói árak alakulása tükrében azért már nem tekinthető túlságosan acélosnak. A lakosság tartozásainak – amelyeknek a legnagyobb részét a bankhitelek teszik ki – mennyisége viszont mindössze 4,6 százalékkal gyarapodott éves alapon, így a kötelezettségekkel csökkentett, nettó pénzügyi közel 11 százalékkal nőtt egy év alatt. Ami viszont mindenképpen figyelemre méltó, hogy a lakosság határozottan elkezdte felszámolni a be nem fektetett, „pihenő” pénzekből álló portfólióját. A háztartásoknál lévő készpénz állománya 3,5 százalékkal, 6545,7 milliárd forintra csökkent éves alapon: arra pedig, hogy a párnacihákban és fiókok mélyén lapuló bankjegyek mennyisége nominálisan is csökkenjen, hosszú-hosszú évek óta nem akadt példa. |
