Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi jogszabálycsomagot, ami a felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben védi a legkiszolgáltatottabbakat, a legkevesebb érdekérvényesítési lehetősséggel rendelkező termelőket – mondta Nagy István agrárminiszter az M1 Ma reggel című műsorában. Magyarország hosszú távú célja, hogy az itthon megtermelt mezőgazdasági termékekből minél több élelmiszert állítson elő, amihez 2027-ig 2900 milliárd forintot biztosít a feldolgozóipar, az élelmiszeripar bővülésére, de ehhez szükség van arra is, hogy a gazdák biztonsággal termelhessenek. Ezt biztosítja az új szabályozás – hangsúlyozta.
Az új rendelkezések alapján 30 napon belül kötelező kifizetni a gazdákat. Nem fordulhat elő, hogy a felvásárló már rég túladott a terméken, csak éppen a termelő kapja meg a legvégén annak az árát, amibe hónapokon keresztül ő fektetett be. Rendezni kell a jövőben azt a kérdést is, hogy kinek a felelőssége, ha útközben elhullanak az állatok, ebben ugyanis közös kockázatviselésre van szükség – fogalmazott.
Olyan mintaszerződések is kellenek, amelyek a gazdálkodókat és a feldolgozókat is egyaránt védik, aki pedig a szabályokat megszegi, azt örökre el kell tiltani a foglalkozásától
– jelentette ki.
Termelővédelem a rablógazdálkodás ellen
Nem lehet, hogy ha valaki meglép a gazdák pénzével, majd gyorsan felszámolja a cégét, az más vállalkozással ugyanúgy folytathassa a rablógazdálkodást.
A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte soha ilyen mértékű zöld ideológiai nyomás alatt nem volt még az európai agrárium. Úgy véli, a túlpolitizáltságnak semmi indoka nincs, de ellehetetleníti a versenyképességet. Az pedig, hogy megnyitották az EU belső piacait az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek előtt, már az európai gazdák jövőképét is veszélyezteti.
Befolyásolják a fogyasztókat – mondja az agrárkamara elnökeAz uniós zöldlobbi által gerjesztett ellenszélben gazdálkodnak az állattenyésztők, de vissza kell állítani a józan ész talajára az európai agrárszabályozást – hangzott el a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napok megnyitóján. |
A szerte Európába szervezett gazdatüntetések után a közös agrárpolitika (KAP) területén történtek ugyan módosítások a bürokratikus szabályokban, de ez a miniszter szerint még nem elég.
Csökkenteni kell a bürokráciát
Amikor a szomszédunkban háború dúl, az európai termőterületek 60 százalékát fenyegeti az aszály, az élelmiszer-biztonságot veszélyezteti például az az előírás, hogy a parlagoltatáshoz ragaszkodni kell
– jegyezte meg. Olyan kérdésekben sikerült módosítani a közös KAP-on, mint a vetésforgó, vagy hogy a tíz hektár alatti gazdálkodókra egyáltalán ne vonatkozzanak ezek a bürokratikus szabályok. „Az a cél, hogy ne álljunk meg itt” – tette hozzá.
Nem az európai gazdákat kell felelőssé tenni az éghajlatváltozásért, hiszen ők az ilyen károknak nem okozói, hanem elszenvedői. Partnerré kell tenni őket abban, hogy le tudják küzdeni a nehézségeket, ehhez pedig támogatásokat is kell adni számukra – fejtette ki. Szerinte újra a gazdákat kell az agrárium középpontjába állítani, amivel a társadalom is jól jár, hiszen csak így kerülhet olcsó, biztonságos élelmiszer az asztalunkra.
