Az ukrajnai háború miatt a régi ellátási útvonalak elakadtak, megsemmisültek. Ezért Magyarországnak új kapcsolatokra, új utánpótlási útvonalakra van szüksége, és a türk államok hidat képezhetnek Kelet és Nyugat között – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek Isztambulban adott, a Facebook-oldalára vasárnap feltett videóinterjúban.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy
Magyarország új gázszerződést írt alá Törökországgal, a jövő év elején 275 millió köbméter gázt vásárol az országtól.
Ez az első alkalom, hogy nem Törökország közvetítésével, hanem egyenesen tőlük vásárolna hazánk. Emellett a világ egyik legnagyobb török infrastruktúra-építő vállalata is stratégiai együttműködést alakít majd ki a legnagyobb magyar vasútépítő céggel, és együtt indulnak pályázatokon Európa harmadik piacain.
Arra a kérdésre, hogyan viszonyul az azokhoz a lépésekhez, amelyeket Magyarország a türk államokkal és különösen Törökországgal kapcsolatban tesz, Szijjártó Péter képmutatónak nevezte az EU magatartását.
Mindazok a kormányok, amelyek a nemzetközi liberális mainstream ellen fordulnak, igazságtalan, alaptalan és elfogult támadások célpontjai
– jelentette ki. Szerinte Recep Tayyip Erdogan török elnököt többször is azzal vádolták, hogy nem demokratikus, akárcsak Magyarországot, miközben „bármelyik európai politikus örülne, ha olyan előnnyel nyerne választást, mint Erdogan elnök, vagy mint ahogy mi nyertünk Magyarországon”.
Nagy előnynek nevezte, hogy a török és a magyar politikai rendszer stabil, ahol a nép és a vezetők együtt tudnak működni országai erősítése érdekében. Szijjártó szerint Nyugat-Európában más a helyzet, ahol nagyon törékeny politikai rendszereik vannak, nagykoalíciókkal és kisebbségi kormányzással.
Magyarország álláspontja szerint a szoros gazdasági együttműködés Törökországgal kifizetődő lenne az EU-nak is, tekintve, hogy az Európai Unió gazdaságilag nagyon rossz állapotban van
– közölte a miniszter. Csökken az EU versenyképessége, a szankciók „megölik” az Európai Unió gazdaságát. Törökországgal a migráció miatt is szorosabb együttműködésre lenne szükség – mondta. Úgy fogalmazott: „ha Törökország nem véd meg minket délen, akkor óriási nyomás nehezedik majd ránk.”
Arra a felvetésre, hogy cikkekben, hírekben megkérdőjelezik Magyarország uniós lojalitását, különösen az orosz–ukrán válság tekintetében, Szijjártó azt mondta, két oka van, hogy „Brüsszel miért megy általában szembe Magyarországgal”. Először is, az országnak 2010 óta jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormánya van, amely a nemzeti érdeket tartja elsődlegesnek, Brüsszelben pedig a „nemzetközi liberális fősodor dominál”. A második ok, hogy folyik egy vita az Európai Unió jövőjéről. Vannak bizonyos tagállamok és intézmények Brüsszelben, amelyek „Európai Egyesült Államokat” szeretnének létrehozni. Az EU olyan lenne, mint egy szuperállam, nem számítanának a nemzeti sajátosságok, a tagállamoknak még több hatáskört kellene átadniuk Brüsszelnek.
A külügyminiszter szerint Magyarország számára nem ez a helyes út, mivel az EU csak akkor lehet erős, ha a tagállamok is erősek. A nemzeteknek tehát ragaszkodniuk kellene az örökségükhöz, a vallásukhoz, a történelmükhöz, a sajátosságaikhoz, ahelyett, hogy „feladnák azokat, amit viszont most a liberális mainstream akar”.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Szijjártó hangsúlyozta:
Magyarország a lehető leghamarabb békét akar. Ez az álláspontja nagyon sajátos helyzetéből fakad, abból, hogy Ukrajnában van egy nagy magyar közösség, és ennek a közösségnek a tagjait is mozgósítják az ukrán hadseregbe, és ezek a magyar emberek meghalnak. Meg kell állítani a háborút, tűzszünettel, béketárgyalásokkal, békekötéssel.
A kapcsolatokat Oroszországgal nagyon fontosnak és elengedhetetlennek nevezte a miniszter, ezt azzal indokolva, hogy Magyarország energiaimportjának nagy része Oroszországból származik. Az energiaellátáshoz szükség van forrásra és csővezetékre. Szerinte ha megszakítjuk az energiakapcsolatunkat az oroszokkal, akkor „fizikai értelemben a jelenlegi infrastruktúra nem elegendő az ország ellátásához”.
Ha elvágjuk a kőolajvezetéket például Oroszországból, akkor marad a Horvátországon áthaladó vezeték, amelynek sokkal kisebb a kapacitása, és nem tudná ellátni Magyarországot és Szlovákiát sem, amelyet most szintén Oroszország lát el.
Horvátország ahelyett, hogy növelte volna a kapacitást, megemelte a tranzitdíjat. Így lehetetlenné tette, hogy Magyarországnak legalább „a reménye megmaradjon” a diverzifikációra. Ugyanez a helyzet a gázzal: „ha leállítjuk a szállítást a Török Áramlat gázvezetéken”, a többi bejövő vezeték „nem tud ellátni minket”.
Amikor azokról a területekről van szó, amelyeket nem érintenek a szankciók, Magyarország normális módon folytatja az együttműködést Oroszországgal, mert ez a mi nemzeti érdekünk
– jelentette ki Szijjártó.
