Politikusok elleni merényletek: Abe Sinzónak egy szekta miatt kellett meghalnia, Olof Palme gyilkosa sosem lett meg

Robert Fico szlovák miniszterelnököt szerdán Nyitrabányán lőtte meg egy 71 éves, zavaros politikai eszméket valló író. A politikus állapota stabil, de továbbra is nagyon súlyos. Hivatalban lévő európai miniszterelnök vagy államfő ellen utoljára 38 éve követtek el merényletet, ez inkább a világ más részeire jellemző.

Olof Palme svéd miniszterelnököt 1986 februárban egy ismeretlen támadó lőtte le Stockholmban, amikor a politikus éppen egy moziból sétált hazafelé. A szociáldemokrata kormányfő külpolitikája megosztotta a svéd társadalmat. Palme kritizálta a Szovjetunió csehszlovákiai katonai akcióját, de elítélte az Egyesült Államokat is a vietnámi háború miatt.

Bírálta Izraelt, ezért pénzzel és szóval is támogatta Jasszer Arafat Palesztin Felszabadítási Szervezetét (PSZF), valamint üdvözölte Pol Pot 1975-ös kambodzsai hatalomátvételét, miközben jó kapcsolatok ápolt Fidel Castro kubai vezetővel is. A nyomozás nem vezetett eredményre, a mai napig nem tudni, hogy ki követte el, illetve kik állhatnak a merénylet mögött. A megrendelők között felmerült a CIA, a KGB, a Moszad és a PSZF is.

Egy szekta miatt kapott halálos lövést a japán miniszterelnök

Közel két évvel ezelőtt, 2022. július 8-án ölte meg Jamagami Tecuja a szigetország korábbi miniszterelnökét, Abe Sinzót. A politikus épp egy kampányeseményen vett részt, amikor az akkor 41 éves támadó egy saját készítésű sörétes puskával lelőtte. Abe néhány órával az eset után a kórházban elhunyt. Jamagami tettét azzal indokolta, hogy az egykori kormányfő támogatta az Egyesítő Egyház nevű szektát. 

A merénylő gyűlölte a szervezetet, mert anyja és a családja tönkrement a szektának adományozott nagy összegek miatt. Az eset megrázta a távol-keleti országot, egyben ráirányította a figyelmet az 1954-ben Dél-Koreában alapított Egyesítő Egyházra. A vallási szervezet sajátos egyvelege a konfucianizmusnak, a kereszténységnek, valamint a kelet-ázsiai törzsi vallásoknak.

A szekta nagy vagyont gyűjtött az adományokból, kritikusai szerint kizsákmányolja a hívőket és szorosan összefonódott a kormányzó Liberális Demokrata Párttal, például a tagoknak az LDP kampányában is részt kellet venniük. Abe Sinzó utódja, Kisidia Fumió több, a szektával kapcsolatban álló minisztert eltávolított a posztjáról majd 2022. augusztusban a Liberális Demokrata Párt bejelentette, hogy 

Az LDP azt is közölte, hogy kizárja azokat, akik nem szakítanak az egyházzal. A kormány tavaly októberben bírósági végzést kért az Egyesítési Egyház vallási társasági státuszának visszavonására, így a szervezet elveszítené az ezzel járó adókedvezményeket, de továbbra is folytathatná a vallási tevékenységét. Az eljárás még folyamatban van, de Tokió márciusban bejelentette, hogy mélyebben megvizsgálja a szekta vagyoni helyzetét.

Főleg Európán kívül jellemzők a politikai merényletek

A korábbi pakisztáni miniszterelnököt és egykori krikettjátékost, Imran Hánt 2022 novemberben lőtték meg, amikor nyitott tetejű teherautójával a keleti Wazirabad város egyik zsúfolt utcáján haladt át. Hán az előrehozott választások mellett kampányolt. A hatóságok szerint a merényletet egy magányos merénylő követte el, aki azért támadott, mert a politikus gyűlése megzavarta a muszlimok imára hívását.

Hán azonban a kormányt és a titkosszolgálatot vádolta a gyilkossági kísérlettel. A krikettjátékosból lett politikust korrupcióval, államtitkok megsértésével, valamint iszlámellenes és törvénytelen házassággal vádolják, emiatt több alkalommal börtönbüntetést is kapott. Az exkormányfő politikai indíttatású ügyeknek nevezte az ellene folyó eljárásokat.

A brazil és az argentin elnök is megúszta

Jair Bolsonaro jobboldali brazil politikust 2018. szeptemberben a kampánykörútján szúrta hasba egy szélsőbaloldali támadó, akit később mentálisan alkalmatlannak minősítettek a bírósági tárgyalásra. A trópusi Trumpnak is nevezett Bolsonaro a támadás után hasi műtéten esett át, felépült és végül megnyerte a választást, majd 2022-ben alulmaradt Luiz Inacio Lula da Silvával szemben.

Argentínában 2022. szeptemberben egy szélsőjobboldali kötődésű férfi közvetlen közelről kísérelte meg lelőni Cristina Kirchner akkori argentin alelnököt, miközben Buenos Aires-i otthona előtt összegyűlt támogatóit üdvözölte, azonban a fegyver nem sült el. A baloldali Kirchner a korrupciós vádak és szocilista gazdasági elképzelései miatt számított megosztó személyiségnek.

Haitit a polgárháború szélére sodorta az elnökgyilkosság

Jovenel Moise haiti elnököt magánrezidenciáján, az éjszaka közepén lőtte agyon 28 kolumbiai zsoldos 2021-ben. Pontosan nem tudni, hogy kik követték el a gyilkosságot a szigetországban, de a haiti bíróság februárban vádat emelt felesége, Claude Joseph volt miniszterelnök és a haiti nemzeti rendőrség korábbi vezetője ellen, bár sokak szerint Ariel Henry miniszterelnök bízta meg az orgyilkosokat.

A következő elnökválasztást két év múlva tartanák, de jelenleg az ország nagy részén bűnbandák terrorizálják a lakosságot és vívnak harcot egymással a területek ellenőrzéséért, miután a szigetország az elmúlt években káoszba süllyedt, az államapparátus pedig szinte teljesen megbénult Jovenel Moise meggyilkolása után.