Hamarosan befejeződik a Kirkuk-Ceyhan vezeték karbantartása és az árvízkárok helyreállítása, és megkezdődhet észak-iraki, kurdisztáni olajexport – jelentette ki Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter. A politikus nem mondott konkrét dátumot, de elemzők szerint október előtt biztosan nem indul újra az energiahordozó kivitele. A szakértők az ősz végét tartják valószínűnek – írja a Reuters.

Industrial,Pump,Jack
Fotó: Shutterstock

Törökország márciusban állította le az iraki Kurdisztán olajexportját, miután Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) választott bírósági ítélete megállapította, hogy Ankara szerződést szegett, amikor a bagdadi kormány beleegyezése nélkül engedélyezte a félautonóm Kurdisztánnak az olajszállítást. Törökországot arra kötelezték, hogy fizessen Iraknak nagyjából 1,5 milliárd dollár kártérítést, amire a közel-keleti ország nem hajlandó.

A konfliktust tovább mélyítette, hogy Bagdad áprilisban végrehajtási eljárást indított Törökország ellen egy amerikai szövetségi bíróságon az 1,5 dolláros ítélet végrehajtása érdekében. Ankara az elmúlt hónapokban karbantartási munkálatokat kezdett, hivatalosan ezek befejezése után indulhat újra a kivitel. A török kormány azt szorgalmazza, hogy az iraki vezetés rendezze a viszonyát a kurdokkal, valamint egy háromoldalú megállapodás megkötését is javasolta, amelybe az összes érintett felet bevonnák.

Törökország azt is kérte Iraktól, hogy vonja vissza a végrehajtási eljárást, valamint kezdjenek tárgyalásokat alacsonyabb összegű kártérítésről. Ez idáig nem történt meg, így nagy kérdés, hogy ősszel tényleg beindulhat a termelés. A 970 kilométeres vezeték a globális olajellátás 0,5 százalékát adja, tehát az olajárakra nincs nagy hatással. Ellenben a leállás eddig 4 milliárd dollárnyi veszteséget termelt a kurdisztáni tartománynak, ami Erbilt kellemetlenül érinti.

A regionális konfliktusban a Mol is érintett. A cégnek a Shaikan mezőn van részesedése, ahol szintén március óta áll a termelés, úgyhogy a vállalat szempontjából sem lényegtelen a vita mielőbbi rendeződése. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szektorelemzője augusztusban azt mondta a lapunknak, hogy körülbelül napi 3-5 ezer hordó a Mol részesedése normál üzemmenet mellett.

Így úszott el az olajtermelő ország jövője, Szaúd-Arábia fellélegezhet

Húsz évvel azt követően, hogy Irakot az Egyesült Államok megszállta, az ország olajtermelése még mindig a napi 4,5 millió hordó körüli szinten rostokol, és mivel az időközben meghirdetett globális energetikai átállás is megkezdődött, valószínűleg már sohasem érheti el korábban meghirdetett célját, Szaúd-Arábia utolérését.