Miután a Hamász megtámadta Izraelt október 7-én a harcok gyorsan átterjedtek a kibertérre is és a térségben a hekkerek is támadásba lendültek. A harcok fellángolását jelző rakétazáport követően mind az izraeli, mind a palesztin weboldalak sora lett túlterheléses támadás célpontja, de a hekkerek próbálkoztak ennél szofisztikáltabb akciókkal is.
Voltak olyan izraeli kormányoldalak, amelyeken a korábbi tartalom helyett Palesztinának szabadságot követelő üzenetek jelentek meg, de egyes csoportok azt is állították, hogy adatokat szereztek meg vagy épp feltörték az izraeli légiriadó alkalmazást is.
A hekkerek mind a két oldal mellett hajlandók harcba szállni, így a Recorded Future nevű digitális hírszerzéssel foglalkozó cég elemzője, Alex Leslie a Wired kérdésére három csoportra osztotta a digitális front szereplőit.
A legtöbb hekkertámadást már létező csoportok követik el, korábbi ideológiájukkal egybevágó alapokon és sok hekkercsoport más konfliktusokban is részt vett már hasonló módon, elvégre nemzetközi szereplőkről van szó. Az első csoportot a magukat iszlámnak nevező szereplők képezik, akik a palesztinok oldalán szállnak be a kiberháborúba. Számos ilyen szervezet történelmileg főként indiai célpontokra támadt korábban.
A második csoport szintén izraeli célpontokat támad, ám ők korábban az oroszok oldalán harcoltak az online térben és most is fő céljuk az orosz állami narratíva terjesztése. A hekkerek harmadik csoportja pedig korábban nem tűnt fel, a harcok fellángolásával tűnt csak fel a színen, mondhatni új szereplő.
Mióta Oroszország tavaly támadást intézet Ukrajna ellen,
számos oroszpári hekkercsoport tűnt fel a színen, akik most leggyakrabban a Hamászt támogatva lépnek fel,
de több csoportról lehet azt is feltételezni, hogy az Izrael melletti indiai kiállás miatt léptek be a digitális frontra. Ez utóbbi okból mind a két oldal szerzett támogatókat.
A hekkerek azonban nem csupán túlterheléses támadásokkal, de álhírek terjesztésével és saját narratívájuk erősítésével is igyekeznek befolyásolni a konfliktust, de sokan vannak olyanok is, akik inkább csak saját képességeiket szeretnék fitogtatni és bemutatni, hogy mi mindent tudnak elérni. Közöttük vannak azok is, akik a légiriadót jelző izraeli alkalmazást törték fel állításuk szerint.
Ugyanakkor Gáza totális ostromának meghirdetésekor az áram és az internet lekapcsolásával Izrael a palesztin információs műveleteket is megnehezíti, legalábbis azokat, melyek az övezetből indulnának ki.
A háború során elszabaduló káosz ráadásul kiváló táptalaja az álhíreknek és más félrevezető tartalmaknak és sok szereplőnek a célja is főként csak a zűrzavar fokozása. Egy indiai csoport vállalta a hama.ps és a webmail.gov.ps elleni túlterheléses támadásokat, míg egy másik szervezet állítja, hogy izraeli nemzetbiztonsági titkokat lopott el.
A hekkerek egészen odáig is eljutottak, hogy hamis nukleáris bombafenyegetést kezdte el terjeszteni.
A The Hill videójába Avi Mayer, a The Jerusalem Post főszerkesztője elmondta, hogy mi a jelentőségük a kibertámadásoknak és milyen hatásuk a fegyveres konfliktus eszkalálásában.
Ugyanakkor Victoria Kivilevich, az izraeli kiberbiztonsági cég, a Kela fenyegetésekkel foglalkozó kutatásainak igazgatója szerint
az online csoportok bár tüzelik a káoszt, a fizikai csatatéren történteket csak alig befolyásolják.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nyolc szabályt fogalmazott meg a háborúba tévedő polgári hekkerek számára, főként a civilek biztonsága vagy épp az egészségügyi intézmények elleni támadások tiltása kapcsán, de változó, hogy annak ki mennyire hajlandó és akar engedelmeskedni.
