A Kreml pénteken figyelmeztette a Nyugatot, hogy készen áll egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonról, amelyet elkoboznak, ha a legfejlettebb ipari országok, a G7 vezetői úgy döntenek, hogy lefoglalják az orosz jegybank tartalékaiból befagyasztott háromszázmilliárd dollárt. (Egy dollár 345 forint.)
A G7-ek februárban vitatják meg, milyen jogi lehetőség van a befagyasztott orosz elkobzására, ami Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „lopásnak” minősülne, sértené a nemzetközi jogot, és aláásná a tartalékvalutákat, a globális pénzügyi rendszert és a világgazdaságot.
„Jelentős csapást mérne a nemzetközi gazdaság fő paramétereire, aláásná a nemzetközi gazdaságot” – mondta Peszkov újságíróknak. „Aláássa a többi ország bizalmát az Egyesült Államokban, valamint az Európai Unióban mint gazdasági garanciavállalókban. Ezért az ilyen lépések nagyon-nagyon súlyos következményekkel járnak” – tette hozzá.
Peszkov nem árult el részleteket
Amikor megkérdezték tőle, van-e lista azokról a nyugati vagyontárgyakról, amelyeket válaszlépésként Oroszország elkobozna, a szóvivő határozott igennel válaszolt, részletekbe azonban nem volt hajlandó belemenni azzal kapcsolatban, hogy konkrétan mi szerepel a listán.
„Tisztában vagyunk partnereink teljes kiszámíthatatlanságával és a hajlamukkal arra, hogy megsértsék a nemzetközi jogot és más törvényeket, beleértve a saját nemzeti törvényeiket is, az önpusztítási hajlamukkal, amelyen a modern gazdasági rendszer tönkretételét értem. Így természetesen előre elemeztük az esetleges megtorló lépéseket. És mindent megteszünk, hogy az a legjobban megfeleljen az érdekeinknek” – idézte a szóvivőt a TASZSZ.
Az orosz hírügynökség tudósítása szerint a Kreml szóvivője megjegyezte, az orosz vagyon elkobzására vonatkozó amerikai „jogi elmélet” nem lehet legális. „Egyetlen ilyen elmélet sem lehet legális, és ami a legfontosabb, jelentős csapást mér a nemzetközi gazdaság alapvető paramétereire” – fogalmazott.
Nem számoltak a bumerángeffektussal
Peszkov szerint a Nyugat már érzi a saját oroszellenes szankcióinak bumeránghatását. „Amikor az európaiak és az amerikaiak ilyen példátlan szankciókat vezettek be ellenünk, egyáltalán nem gondoltak a bumerángeffektusra. Most már nyilvánvaló, és nemcsak gondolkodnak rajta, hanem sokan már azon töprengenek, vajon helyesen cselekedtek-e” – mondta.
A hírrel kapcsolatban a Reuters is emlékeztetett, hogy az orosz állami vagyon elkobzásának jogszerűsége nem egyértelmű – és Oroszország többször is kijelentette, hogy bármilyen ilyen lépést bíróságon vitatna.
Az orosz vagyon lefoglalásának támogatói szerint az ukrajnai háború illegális, és a befagyasztott orosz pénzeket Ukrajnának kellene adni, akár újjáépítésre, akár az orosz erők elleni harcra.
Orosz tisztviselők azonban azt mondják, hogy a Nyugat számos kétes jogszerűségű háborút vívott, köztük a 2003–2011 közötti, az Egyesült Államok vezette iraki háborút. Ráadásul a jogászok egy része is megkérdőjelezi, hogy az elkobzás egyáltalán megfelel-e a nemzetközi jognak, és a G7-ek egyes tajainak, például az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak is törvényeket kellene módosítania hozzá. Jogi és pénzügyi következményektől tartva Németország ellenzi a lépést.
Figyelmeztetés lenne Kína számára
Oroszország 2014 óta csökkentette amerikai állampapír-állományát, és egyesek az Egyesült Államokban arra figyelmeztettek, hogy az orosz eszközök elkobzása arra késztethet más nagyhatalmakat, köztük Kínát, hogy elkerüljék az amerikai és európai valutákat és államkötvényeket.
Bár az orosz központi bank nem részletezte, hogy pontosan milyen eszközöket fagyasztottak be, a kötvények és betétek többsége euróban, valamint néhány amerikai dollárban és brit fontban denominált, a nyilvánosan elérhető, a 2022 eleji állományokat részletező adatok szerint.
Egyes orosz tisztviselők felvetették, hogy ha az orosz vagyontárgyakat elkobozzák, akkor az Oroszországban speciális, úgynevezett „C” típusú számlákon rekedt külföldi befektetők vagyona is ugyanerre a sorsra juthat. Nem világos, hogy pontosan mennyi pénz van ezeken a számlákon, de orosz tisztviselők szerint a befagyasztott orosz tartalékok 300 milliárd dollárjához hasonló mennyiségű.
Vjacseszlav Vologyin, az alsóház, a duma elnöke korábban azt mondta, hogy az orosz válaszlépés jobban fájna az Európai Uniónak, mint nekik.
