Több tízezer tonna olajjal rövidíthették meg Oroszországot idén januárban az egyre mélyebben az országba berepülő és olajlétesítményeket is támadó ukrán harci drónok. Ez ugyan a világ egyik legnagyobb olajtermelőjének éves szinten néhány tizedszázalékos veszteséget okozhatott, de ez is számottevő, amikor az olajpiaci elemzők hosszabb távon hiányt jósolnak – és ami ezzel jár, magasabb árakat.
A Kommerszant című moszkvai, elsősorban gazdasági cikkeket, információkat közlő lap értesülései szerint 2024 első hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest csaknem 4 százalékkal, a tavaly decemberihez viszonyítva pedig 1,4 százalékkal csökkent az országban az elsődlegesen feldolgozott kőolaj mennyisége. Oroszországi szakértők szerint a visszaesés háromnegyedét adhatták a közelgő karbantartási szezon miatt leálló, a termelést visszafogó finomítók vagy az ukrán dróntámadásoktól független okokból bekövetkező üzemzavarok. A fennmaradó egynegyedet az ukrán harci drónok okozta tüzek, károk számlájára lehet írni.
Légvédelmi gondok
Ha egy viszonylag lassan (egy autópályán haladó személyautó sebességével) és hosszan repülő ukrán csapásmérő drónt csak az utolsó pillanatokban, már az olajfeldolgozó üzem közvetlen közelében sikerül ártalmatlanítani, az a légvédelmi rendszer gyengeségét jelzi. Az orosz és az ukrán oldal egyaránt gyakran él a magyarázattal: ők ugyan eltalálták a támadókat, de azok lehulló roncsai okozták a károkat.
A jelek szerint Oroszországnak nincs elegendő légvédelmi kapacitása
(sem hagyományos, lőfegyverrel vagy rakétával, sem pedig elektronikus módon védekező rendszere), hogy a legfontosabb, nemzetgazdaságilag érzékeny objektumait hatásosan meg tudja védeni.
Ami a roncsok pusztító hatását illeti, bizonyos párhuzam vonható a húszik drónjai, illetve cirkálórakétái és az ukránok hasonló fegyverei között. A Hamász oldalán álló, lázadó jemeni húszik által indított, egy sugárhajtású utasszállító sebességével repülő cirkálórakétát (robotrepülőgépet) az amerikai haditengerészet szerint legalább egy tengeri mérföldes, azaz több mint 1,8 kilométeres távolságból kell megsemmisíteni, hogy a roncsai ne csapódjanak be a célba vett hajóba. Persze az orosz olajlétesítményeket támadó ukrán drónok sebessége a húszik cirkáló rakétáinak legfeljebb a töredéke, de így is sokat mond az adat az oroszok olajlétesítményekben okozott károkról. Ezek ugyan nem okoznak stratégiai veszteséget, nem billentik fel a háborús erőviszonyokat, de érzékeny – akár lélektani – veszteséget okozhatnak a támadóknak.
Sikeres ukrán dróntámadás
Visszatérve az oroszországi olajtermelés gondjaira, 2024 januárjában három nagy olajvállalat tudta kitermelését/feldolgozását növelni: a Gazprom Nyefty, a Szurgutnyeftyegaz és a Rosznyeftyhez tartozó Basnyefty. Egészében véve Oroszországban a finomítók 2024 januárjában 23,18 millió tonna kőolajat dolgoztak fel.
Különösen nagy mértékben, 10 százalékkal esett a feldolgozás a Rosznyeftnél.
Ennek hátterében a Tuapszében lévő finomítót ért ukrán dróntámadás áll, amelynek kényszerű leállítása egymagában 30 százalékkal fogta vissza a nyersolajfeldolgozást az ország harmadik legnagyobb kitermelőjénél, feldolgozójánál. Így is a Rosznyefty idén januárban mintegy 170 ezer tonnányi kőolajat dolgozott fel. A Rosznyefty leányvállalata, a Basnyefty viszont 13 százalékkal emelte a feldolgozást, részben enyhítve az anyavállalat Tuapsze miatti veszteségét. (Tuapsze a Fekete-tenger keleti medencéjében, Szocsitól mintegy 60 kilométerre északnyugatra lévő part menti város.)
Gondban a Lukoil
A legnagyobbak közé sorolt Lukoil idén januárban csaknem 8 százalékkal kevesebb olajat dolgozott fel, ez mennyiségben 115 ezer tonnát tett ki. A fő ok: a nyizsnij-novgorodi finomítóban történt (nem ukrán drón okozta) szerencsétlenség. Az energiaügyeket a kormányban kezelő Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes szerint a hibák felmérése és az esetleges intézkedések minimum egy-másfél hónapig tarthatnak. Belső források szerint a fő ok, hogy
a feldolgozóberendezések, a csövek elöregedtek, de a cserére nincs elég pénz.
Még idén februárban is termeléscsökkenéssel számolnak a Lukoil volgográdi finomítójában, amelyet ukrán dróntámadás ért. A volgográdi támadás után a helyiek reflexből tagadták, hogy ukrán drónok rongálták meg a tavalyelőtt felújított, a kőolaj sótalanítását végző berendezést és a hozzá csatlakozó üzemanyag-szállító csővezetéket. Később beismerték a dróntámadást és az okozott károkat is.
Benzinhiány
Az országban bekövetkezett benzinhiányt, majd az áremelkedést központi intézkedéssel kezelték. Már tavaly sok új olajkutat nyitottak. Csökkentették az exportot, hogy az élékülő hazai keresletet ki tudják elégíteni, és adminisztratív eszközökkel kényszerítették a kutakat az árak csökkentésére. A benzinhiányt alapvetően a nyizsnij-novgorodi finomítóban a krakkolóüzem katalizátorának a meghibásodása okozta.
