Az izraeli építkezések gyakorlatilag leálltak a Hamász októberi terrortámadása után, amely miatt biztonsági okokból megvonták a munkavállalási engedélyeket a palesztinoktól.
Ciszjordániából mintegy kétszázezer, a Gázai-övezetből 18 500 ember ingázott naponta dolgozni Izraelbe, ezt azonban többé nem tehetik meg, ami gazdasági szempontból súlyos csapás mindkét fél számára.
Az izraeli építőipar nagyban támaszkodott a palesztinokra, akik közül 80 ezren végezték a legnehezebb munkákat az építkezéseken. A Reuters helyszíni beszámolója szerint most vannak olyan építkezések, ahol az eddigi 125 ember helyett mindössze ketten-hárman téblábolnak, és próbálják elvégezni, amit csak tudnak.
Munka nélkül nincs megélhetés
A palesztinok Izraelben többszörösét keresték meg annak, amit otthon kaphattak volna, ha egyáltalán volt munkaalkalom. „Jól dolgoztam, minden renden volt. A munkámtól függtünk, mivel nincsen más bevételi forrás” – nyilatkozta a hírügynökségnek egyikük, Mohammed Dabúsz, aki éveken keresztül járt át a határon építkezéseken dolgozni.
A bérek kiesése tovább súlyosbítja a gázai háború és a ciszjordániai zavargások gazdasági hatásait. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) e heti jelentése szerint a Ciszjordániában és Gázában 50 százalék fölé emelkedett, és összesen félmillió munkahely szűnt meg.
Izrael sem ússza meg
Izraelben 2023 végére 95 százalékkal zuhant a lakásépítések volumene, ami nagyban hozzájárult a gazdasági aktivitás 19 százalékos zsugorodásához.
A munkaerőhiány ugyan más szektorokat is érint, például a mezőgazdaságot vagy a szolgáltatóipart, ám egyiket sem annyira, mint az építőipart, amely az ötszázmilliárd dollár értékű gazdaság 6 százalékát teszi ki. (Egy dollár 367,4 forint.)
A helyzet ugyan részben az Ázsiából érkező vendégmunkásoknak köszönhetően mostanra némileg javult, de
az építkezések 40 százalékán még mindig áll a munka.
Ez 2-3 százalékkal fogja visszavetni a teljes gazdaságot, attól függően, hogy milyen ütemben érkeznek a külföldi vendégmunkások – mondta a hírügynökségnek Adi Brender, a Bank of Israel kutatási vezetője.
Az építkezések leállítása súlyosbítja a lakáshiányt, ami hozzájárul az inflációhoz.
Már nem is a nyereség a cél
A Jeruzsálem közelében raktárépületet építő Limor testvérek eredetileg december elejére tervezték a munka befejezését, most abban reménykednek, hogy nyárra talán végeznek vele.
Ma már nem is profitot akarunk termelni, csak befejezni a projektet, hogy ne veszítsünk több pénzt, mint amennyit máris veszítettünk a háború kezdete óta
– mondta a logisztikai vezetőjük.
Az építési vállalkozók zsebéből ömlik ki a pénz, és aggódnak a bírságok miatt is, amelyeket az elmulasztott határidők miatt fizetniük kell. Olyan kevés a munkás, hogy a duplájára kellett emelni azoknak a fizetését, akik még megmaradtak.
Tízezer számra hoznák a munkásokat Ázsiából
Izrael igyekszik külföldről munkaerőt toborozni, 65 ezerre emelték a munkavállalói kvótát, többek között olyan országokból, mint India, Srí Lanka és Üzbegisztán.
Folynak azonban már kormányszinten is az egyeztetések arról is, hogy ismét beengedik a palesztin munkavállalókat. Biztonsági illetékesek ugyanis aggódnak, hogy a megélhetés elvesztése miatt tovább éleződhet a feszültség Ciszjordániában.
„Az előrejelzések szerint visszatérnek a palesztin munkások, a kérdés csak az, hogy mikor és mennyien. De még ebben az esetben is több külföldi munkáskézre lesz szükségünk” – ismerte el Jehuda Morgenstein, az építési minisztérium főigazgatója.
Az izraeli szélsőségesek, köztük önkormányzati vezetők, azonban ellenzik a lépést.
A palesztin munkások visszaengedése Izraelbe veszélybe sodorja a lakosaink életét, és én erre nem állok készen
– mondta a hírügynökségnek Avi Elkabac, Afula polgármestere. „Sok megoldás van más országokból származó vendégmunkások behozatalára, anélkül, hogy kockáztatnánk izraeli állampolgárok életét” – tette hozzá.
