A kis éttermektől kezdve a high-tech vállalatokon át a Chevron által üzemeltetett nagy gázmezőig az izraeli vállalkozásokat megrázza a Hamász elleni háború. Sokan a Covid–19-járványhoz hasonlítják a leállásokat, amelyek az 520 milliárd dolláros gazdaságot sújtják: az iskolák, az irodák, az építkezések kiürülnek, vagy csak napi néhány órán keresztül folyik a munka. Izrael rekordszámú, 350 ezer tartalékost mozgósított a Gázai övezet elleni szárazföldi offenzívája előtt, ezzel a munkaerő nagyjából 8 százalékát vonta el.
A katonai behívások és a gazdaság részleges befagyasztása a bankolástól a mezőgazdaságig minden gazdasági szektor működését felborította. A Mizrahi-Tefahot, az egyik legnagyobb izraeli bank becslése szerint havonta 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összegbe kerül az államnak a háború. A jegybank is felhívta a figyelmet arra, hogy minél inkább elhúzódik a háború, annál súlyosabbak lesznek a gazdasági károk.
Izrael hadat üzent az EU és az USA által terrorszervezetnek minősített Hamásznak, miután az október 7-én megtámadta Izrael déli részét, és mintegy 1400 embert ölt meg. Ezt követően palesztinok ezrei haltak meg a Hamász által uralt földközi-tengeri enklávéra, a Gázai övezetre mért megtorló légicsapásokban.
Az anyagi áldozatok már most is súlyosak. Az izraeli részvények a világ legrosszabbul teljesítő papírjai a harcok kitörése óta. A Tel-Avivban jegyzett fő index dollárban számolva 16 százalékkal zuhant,
az izraeli részvények összességében csaknem 25 milliárd dollárral érnek kevesebbet.
A sékel 2012 óta a legalacsonyabb szintre zuhant – annak ellenére, hogy a központi bank példátlan, 45 milliárd dolláros intervenciós csomagot jelentett be az árfolyam védelmében. A további veszteségek elleni fedezeti ügyletek költségei az egekbe szöktek.
A válságjelek persze mikroszinten is jelentkeznek. Naama Zedakihu, akinek két étterme is van a Jeruzsálem és Tel-Aviv közötti Modi’inban, a válság miatt 70 alkalmazottjának átmeneti elbocsátását fontolgatja.
Két és fél hét után először próbáltam meg kinyitni az éttermeket, de üres a hely, úgyhogy hamarabb bezárok. A kiszállítások nem elegendők az üzlet fenntartásához
A gazdasági károkat a konfliktus földrajzi kiterjedése és időbeni lefutása határozza meg. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hosszú és nehéz katonai hadjáratra figyelmeztetett szombaton, amikor Izrael megkezdte a gázai bevonulást. A JPMorgan Chase, a Wall Street egyik legnagyobb befektetési bankja úgy becsüli, hogy az izraeli GDP 11 százalékkal zuhan a folyó negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bankház elemzői szerint a mostani háború alapvetően eltér a korábbi fegyveres konfliktusoktól. Ezek egyike 2006-ban következett be a libanoni székhelyű Hezbollahhal, a másik 2014-ben a Hamásszal szemben, az utóbbi nagyjából egy hétig tartott.
Ezek alig befolyásolták az aktivitást, a jelenlegi háború azonban sokkal nagyobb hatással van a belföldi biztonságra és bizalomra
– írták.
Fotó: Hans Lucas via AFP
Gazdasági zűrzavar
A kezdeti zavarok olyan súlyosak voltak, hogy egy felmérés szerint az izraeli gyártóknak mindössze 12 százaléka állt teljes termelésben a háború két hete után. A legtöbben a munkaerőhiányt jelölték meg a legnagyobb problémaként. A háború a végsőkig próbára teszi Izrael ellenálló képességét. A kormány szerint a költségvetési hiány idén és jövőre több mint kétszeresére nőhet a korábbi előrejelzésekhez képest. Az S&P Global Ratings, a Moody’s Investors Service, valamint a Fitch Ratings egyaránt figyelmeztetést adott ki az ország adósságának kilátásaival kapcsolatban, és ezzel közelebb került az első leminősítéshez.
Izrael az ország nagy részén korlátozta a munkavégzést, bezárta az iskolákat, és ötven főre korlátozta a beltéri összejövetelek létszámát. Amikor Izrael északi határán összecsapások kezdődtek az Irán által támogatott Hezbollahhal, a térségben számos falut és várost evakuáltak. Ott és a Gáza körüli, délre fekvő településeken több mint 120 ezer izraeli kényszerült elhagyni az otthonát.
A háború kezdete óta a GDP nagyjából felét adó lakossági fogyasztás gyakorlatilag összeomlott.
A magánfogyasztás a háború kitörése utáni napokban közel harmadával esett vissza egy 2023-as átlagos héthez képest.
A szabadidőre és szórakozásra fordított tételeknél a visszaesés elérhette a 70 százalékot. A tel-avivi székhelyű Bank Leumi szerint a bankkártyás vásárlások visszaesése nagyobb volt, mint amit Izrael a világjárvány csúcspontján, 2020-ban elszenvedett.
Egész iparágak és azok beszállítói küzdenek a működésképtelenséggel
– mondta Roee Cohen, egy kisvállalkozói szövetség vezetője. „A legtöbb munkáltató már most úgy döntött, hogy fizetés nélküli szabadságra küldi az alkalmazottakat, ami több százezer munkavállalót érint” – tette hozzá.
Izrael az elmúlt ötven év legsúlyosabb fegyveres konfliktusába egy olyan gazdasággal lépett be, amelyet az elmúlt két évtizedben a technológiai export és a tengeri földgázleletek turbóztak fel. Az egy főre jutó GDP lendületesen emelkedett, ennek nyomán a büdzsé emelni tudta a jóléti kiadásokat. A javuló export fizetésimérleg-többletet idézett elő, ami lehetővé tette, hogy a jegybank 200 milliárd dollárnyi tartalékot halmozzon fel, ami 2008 óta nagyjából hétszeres növekedés.
A háború kezdetével egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra, hogy állami ösztönzőkkel élénkítse a gazdaságot. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter a koronavírus-járvány idején tapasztaltaknál is nagyobb fiskális injekciókat ígért. A támogatási program eredetileg 4,5 milliárd sékel (kb. 1,1 milliárd dollár) lett volna, azzal az ígérettel, hogy a későbbiekben akár ennek a háromszorosára is emelkedhet. A háború gazdasági költsége a Bank Hapoalim szerint valószínűleg legalább 27 milliárd sékelre, vagyis Izrael GDP-jének 1,5 százalékára rúg majd. Az izraeli központi bank október 23-án rontotta ugyan a gazdaságra vonatkozó kilátásait, de még mindig 2 százalék feletti növekedést jósol az idei és a következő évre – feltéve, hogy a konfliktust sikerül megfékezni.
Válságjelek az építőiparban
Az ingatlanszektor és az építőipar általában jó előrejelzője a rövid távú konjunktúrának. Izraelben ez az ágazat jelenleg meglehetősen sötét jövőképet rajzol fel. Az építkezések közül néhány ugyan újraindult, de akuttá vált a munkaerőhiány.
A szektor nagymértékben függ a Ciszjordániában élő 80 ezer palesztintól, ez a terület viszont szeptember közepe óta biztonsági zárlat alatt áll.
Az ágazatot amúgy is nehéz helyzetben érte a háború, tavaly év eleje óta emelkednek a kamatok, ami megnehezíti a finanszírozást. A fizetésképtelenség réme a bankszektort is válságba sodorhatja, hiszen kereskedelmi hiteleik állományának nagyjából fele kötődik az építőiparhoz. Az építőipar és az ingatlanpiac 6 százalékkal részesedik a költségvetési adóbevételekből. Leállása azonban nemcsak a büdzsét bevételeit csappantja meg, hanem újabb árhullámot is generál az ingatlanpiacon, már az elmúlt években is Európa és a Közel-Kelet legdrágábbjai közé tartozott.
Fotó: AFP
Mi lesz a startupokkal?
A háború a virágzó izraeli startupszektort, a technológiai vállalatokat is sújtja. Avi Hasson, a Startup Nation Central, az iparágat nyomon követő nonprofit csoport vezérigazgatója szerint az izraeli technológiai munkaerő mintegy 15 százalékát hívták be tartalékos szolgálatra. Ezek az arányok valószínűleg még magasabbak a startupoknál, amelyek általában fiatalabb munkavállalókat foglalkoztatnak. A munkaerő-problémák az aktuális működést veszélyeztetik, a beruházások elmaradása viszont a jövőt.
Egy múlt heti felmérésben 500 csúcstechnológiai céget kérdeztek meg, közel felük számolt be beruházási megállapodások, ígéretek törléséről vagy késedelméről. A válaszadók csaknem 70 százaléka számol jelentős projektek, beruházások elhalasztásával vagy törlésével.
