Telekommunikáció

Hogyan adjuk el, és mennyit ér a frekvencia?

Lezajlott az első 5G technológiára is alkalmas frekvenciatender az Egyesült Királyságban. A tender fő tanulsága, hogy a frekvencián már nem lehet olyan jól keresni, mint akár 2013-ban, ezért az új belépők hozzáférése is korlátozottabbá vált. Az eredmény ismét fölveti a kérdést, hogy nem célravezetőbb-e a licitet elvetve öbb pénz hagyni a piaci szereplők zsebében a fejlesztésekre.

Áprilisban lezajlott az első, már 5G technológiára szánt sávok értékesítését (is) célzó frekvencia aukció az Egyesült Királyságban. A versenyt preferáló országban természetesen tiszta árversenyt bonyolítottak le, ezért a szakma a világ minden pontján egyfajta benchmarknak tekintette az eseményt, és messzemenő következtetéseket próbál levonni belőle. Az árverés eredményeinek utólagos értelmezése Magyarországról nézve is fontosabb, mint maga az eredmény, hiszen az 5G technológiára alkalmas sávok értékesítése hamarosan nálunk is elindul, ha másért nem, hát az EU harmonizációs kötelezettsége miatt.

Az aukción 40 MHz volt elérhető a 2,3 GHz-es frekvenciasávban 4G célra (azonnal hasznosítható), és 150 MHz a 3,4 GHz-es sávban már 5G célokra. Fontos körülmény, hogy a 3,4 GHz-es sávval a jelenlegi mobileszközök nagy része nem kompatibilis, viszont ez a sáv lesz az egyik központi jelentőségű sáv az 5G technológia bevezetésére Európa szerte. Ez tehát nem egy azonnal hasznosítható sáv, ami rontja a megtérülését, önmagában is lefelé szorítva az árat.

A szakértők emellett azzal kalkuláltak, hogy a növekvő adatigényt kiszolgáló, nagy kapacitású, és fejlettebb technológiára alkalmas frekvenciasávok leértékelődtek a korábbi aukciókhoz képest.

Ennek a megfontolásnak az az alapja, hogy a mobilpiacon a fogyasztók száma már nehezen növelhető, a növekvő adatéhség által gerjesztet keresletnövekedés kiszolgálása viszont jóval kevésbé jövedelmező, mint az új ügyfelek bevonása.

Fotó: AFP/Miquel Llop/NurPhoto

Ugyancsak fontos kérdés volt, hogy kik indulnak a tenderen, vagy még inkább az, lesz-e olyan jelentkező, aki új piaci szereplőként akar megjelenni a mobilpiacon. Végül a négy nagy, az Egyesült Királyságban már szolgáltatást nyújtó mobilpiaci szereplőn kívül egy kisebb, a mikrocella technológia területén működő Airspan is részt vett az aukción.

Az eredmény végül így alakult (megszerzett frekvencia mennyiség és fizetendő díj):

Szereplő

2,3 GHz-es sávban

3,4 GHz-es sávban

O2

40 MHz – 205 896 000 £

40 MHz – 317 720 000 £

EE

-

40 MHz – 302 592 000 £

Vodafone

-

50 MHz – 378 240 000 £

Three

-

20 MHz – 151 296 000 £

Összesen

40 MHz – 205 896 000 £

150 MHz – 1 149 848 000 £

Forrás: Ofcom

Az eredmény több szempontból is tanulságos. Egyrészt a tendereztető Ofcom bevétele jóval meghaladta a piac által várt 630 millió fontot, valójában annak több mint duplája folyt be. Másrészt nem tudott frekvenciát nyerni az egyetlen új piaci szereplő, ami azt mutatja, hogy a frekvencia díj, mint piacra lépési korlát nagyon erős. Az új szereplőknek az üzembe állításig tetemes befektetéseket kell még eszközölniük, és ez megakadályozza őket abban, hogy a már piacon levőkhöz képest versenyképes árakat fizessenek a frekvenciáért, mert ha így tennének, befektetésük hosszú távon sem térülne meg.

Nem elhanyagolható körülmény, hogy bár az árak meghaladták a várakozásokat, számottevően elmaradtak a 2013-as 4G-re alkalmas pályázat frekvenciasávok eladási áraitól.

Ezen a tenderen a 800 MHz-es és a 2,3 MHz-es sávban lehetett különböző csomagokban frekvenciához jutni:

A 2013-as és a 2018-as aukció átlagárainak összehasonlítása (£/MHz/fő)

Az aukció eredményének többféle olvasata van. A frekvencia árverést lebonyolító hatóság, az Ofcom minél több frekvencia piacra bocsátását tűzte ki célul, amit el is értek, hiszen mind a 190 megahertzet értékesítették, ráadásul a várakozásokat jócskán meghaladó áron, az állam a bevételi oldalon elégedett lehet.

Ugyanakkor szakértők értékelése szerint a magas ár nem feltétlenül előnyös a fogyasztónak.

Minden ilyen frekvencia annyit ér ugyanis, amennyit végső soron a fogyasztók hajlandók megfizetni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mobilszolgáltatók így kevesebbet tudnak az 5G hálózat és szolgáltatásaik fejlesztésére költeni. Egyes értékelések szerint több értelme lett volna, ha az Ofcom egyenként megegyezett volna a szolgáltatókkal egy olyan – akár fix – frekvencia díjban, ami több pénzt hagy a beruházásokra, a hálózatok fejlesztésére is. Emellett szól az is, hogy az új játékos nem rúgott labdába, hiszen ez azt mutatja, hogy nagyon is tudható előre, hogy kik azok a szereplők, akiket érdemes egy ilyen inkább szépség-, mint árversenybe bevonni.

A Egyesült Királyság 5G aukciójának tanulságait érdemes a többi európai hatóságnak is megvizsgálnia, hiszen a nemzeti hatóságok által kitűzött célok mentén megtervezett árverés mechanizmusa, nagyban befolyásolja az árverés kimenetelét. Ugyanakkor a frekvenciák értéke általánosságban nagyon nehezen meghatározható, hiszen számos, egyedi tényező függvénye.

frekvenciatender 5G digitalizáció Egyesült Királyság
Kapcsolódó cikkek