A Szupergyors internet program (SZIP) teljes beruházásának összege 150 milliárd forint, ebből 56 milliárdot uniós forrás tesz ki. Hol tart a program?
A SZIP első szakaszában, 2015 és 2018 között csaknem 500 ezer újabb háztartás számára tettük lehetővé a vezetékes internetelérést. A szupergyors internet legalább 30 megabit per szekundumot jelent, de már az első szakaszban kiépített hálózat is több helyen meghaladja ezt a sebességet. Az idén kezdődő és 2020 végéig tartó második szakaszban (SZIP 2.0) azt a célt tűztük ki, hogy ahol van rá lehetőség, legalább 100 megabit per szekundum legyen a sávszélesség, vagy gigabitképes optikai hálózatok legyenek. Uniós összehasonlításban átlag feletti az internet sebessége itthon, a mobil 4G-hálózat gyorsasága terén pedig világszinten a 15. helyen állunk. Szeretnénk még gyorsabb internetet elérhetővé tenni, és az eddig ellátatlan térségekbe is eljuttatni a vezetékes rendszert. Jó minőségű, időtálló gigabitképes hálózatokat szeretnénk, amelyek alkalmasak a technológiai fejlődés követésére. Ha optika van, a későbbi bővítésekhez már nem kell kábelt telepíteni, óriási a kapacitása, a következő húsz évben építhetünk a rendszerre.
Országszerte hány háztartásban tudnak kapcsolódni a szupergyors internethez?
Már 2,8 millió háztartásnál járunk. Most kezdődött a program második szakasza, folyamatosan fejeződnek be újabb és újabb fejlesztések. A Pénzügyminisztérium irányító hatósága tavaly több beruházás esetében szerződést módosított, a kivitelezők több időt kaptak. Egyszerűbbé tettük az eljárásokat, kisebb bürokrácia, gyorsabb kivitelezés lett az eredmény. Van, ahol az infokommunikációs cégek önerőből fejlesztenek, máshol állami szerepvállalásra van szükség, ezeken a helyeken támogatással valósulnak meg a beruházások. A Zirci járás esetében például az első pályázati körben nem lett gazdája a projektnek, és csak a következőben lehetett újra kiírni a tendert, 2020-ig kell elkészülnie.
Fotó: Kallus György
Mi vezethet oda, hogy csak a második körben legyen gazdája egy projektnek?
Ez összetett probléma, nagy szerepet játszanak benne a terepviszonyok és a szűkös kivitelezői kapacitások. Rövid határidőket is szabtunk, hogy gyorsan valósuljanak meg a fejlesztések, emiatt néhány esetben nem akadt vállalkozó a kivitelezésre. Több alkalommal kezdeményeztünk ellenőrzési eljárást is, amelynek a szakmai részét mérnökcsapat végezte el. Összesen 17 cégnél találtunk hibát, de ezek mindegyike javítható. Figyelünk rá, hogy valóban az előírt megoldások valósuljanak meg, és jó minőségű, időtálló hálózatok létesüljenek.
Milyen kihasználtsággal működnek a már elkészült beruházások?
Ahol már átadtuk a SZIP-beruházást, ott érzékelhetően megugrott az előfizetések száma. Sok helyen korábban nem az volt a kérdés, hogy mekkora sávszélességre lehet előfizetni, hanem hogy egyáltalán van-e jól működő hálózat. Amikor a második ütem is lezárul, újabb fejlesztések kezdődnek, hogy 2025-ig mindenhol legalább 100 megabit per szekundumra nőjön a sávszélesség. Ehhez szakpolitikai javaslataink is vannak, amelyek ösztönzően hatnának a piacra, hogy az ország versenyképessége tovább javuljon a digitalizációban. Egyes elképzelésekről még tárgyalunk, de a jogi akadálymentesítés, a bürokráciacsökkentés például már megkezdődött, bízom benne, hogy még tovább tudunk egyszerűsíteni az eljárásokon.
A mobilhálózatoknál milyen előrelépést lehet tapasztalni?
A magyar 4G-s mobilhálózat világszínvonalú. A három nagy mobilszolgáltatóval tavaly írtunk alá együttműködési megállapodást, így decemberben elindult a SZIP mobil. Ez azokban a térségekben lehet segítség, ahol még folynak a vezetéképítés kivitelezési munkái. A piaci fejlesztések folytatódnak, ebben annyi az állami szerepvállalás, hogy meghatároztuk a teljesítési célokat, és biztosítottuk a feltételeket. Főként az 5G-nél van most feladat, az idén írja ki a hatóság a frekvenciákat. Részt veszünk a szabványosítási folyamatban, az ipari és egyetemi közegben olyan 5G-tesztkörnyezetet alakítunk ki, amellyel – a 4G-hez hasonlóan – a világ élvonalába kerülhetünk.
A SZIP és az 5G mellett melyek a legfontosabb infokommunikációs beruházások?
Jelentős források állnak még rendelkezésre a vállalkozások számára, összesen 17 alkalmazási célra. Ezek a pályázatok a cégek digitalizációs fokát hivatottak javítani. Továbbá fontos állomáshoz érkezünk a következő hetekben, befejeződik a Digitális jólét program pontjainak kialakítása – országszerte 1500 ilyen pont üzemel majd, helyenként mintegy 2 millió forintos eszközcsomagot telepítettünk.
A teljes interjút a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
