Bár az internetfelhasználók száma rohamosan növekszik, a világ népességének több mint fele továbbra sem rendelkezik internethozzáféréssel a Világbank adatai szerint. Míg az Európai Unióban négyből öten, addig az 1,3 milliárd lakosú Afrikában csupán alig minden negyedik ember fér hozzá a világhálóhoz, azaz közel egymilliárd ember nem.
Pedig azokban az országokban, ahol nagyobb az internetpenetráció, ott jellemzően az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala is magasabb, de általában véve a gazdasági fejlődés is erőteljesebb.
Az internethasználók körének 10 százalékpontos emelése átlagosan mintegy másfél százalékponttal növeli a GDP-t a fejletlen államokban.
Az elektronikus csatornáknak köszönhetően pedig jellemzőbb a nemek közötti egyenlőség és a kormányzás is átláthatóbb.
Komoly társadalmi-gazdasági érvek szólnak tehát a hálózatot használók körének szélesítése mellett, ami ugyanakkor éppen a világ legelmaradottabb területein jelent kihívásokat. Így Afrikában, ahol a gyorsan növekvő népesség alacsony jövedelmű és nagyrészt olyan vidéki településeken él, ahová nemcsak az internetet, hanem az elektromos áramot is körülményes elvezetni.
Néhány telefonszolgáltató azonban egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a helyi, rurális szükségletekre szabott okostelefonokkal szélesebb rétegeket kapcsoljon be a világhálóra az afrikai piacon – írja a Bloomberg.
A kontinens két legnagyobb mobilszolgáltatója, a dél-afrikai MTN Group és a francia Orange SA az idei évben vágott bele egyszerűsített okostelefonok értékesítésébe, amelyet mindössze 20 dollárért kínálnak a szerény körülmények között élő afrikai lakosságnak. A készülékeknek okostelefonos „agyuk” van, a külső megjelenésük viszont a maroktelefonok hőskorát idézik.
Az öszvértelefonok szoftverét fejlesztő KaiOS Technologies újragondolt mindent, hogy az okostelefonok lényegi képességeit megtartva, az akkumulátor üzemidejének növelése mellett és a költségeket csökkentve olyan készülékkel álljon elő, amely a helyi adottságokhoz igazodva segíthet lebontani a digitális szakadékot.
Az egyszerű okostelefonból hiányzik az érintőkijelző, ami az egyik legköltségesebb mobilalkatrész. Helyette olcsó, műanyagból készült hagyományos nyomógombokkal kezelhető a készülék, melynek kijelzője is jóval kisebb, mint a napjainkban elterjedt legmodernebb mobiloké. A készülékek a helyi infrastruktúra elmaradottságához idomulva a 4G helyett a 3G-s hálózatokra tervezték, és az előállítási költségek lefaragása érdekében memóriájuk mérete is csupán negyede az androidos készülékekének, az afrikai piacra szánt telefonok így egyszerre jóval kevesebb feladatot tudnak kezelni.
A visszametszett számítási kapacitásokért cserébe hosszú üzemidőt kapnak a fogyasztók, a gyártó szerint öt napig is kibírja egy feltöltéssel, ami igencsak jól jön Afrikában, ahol sok helyen még mindig nem alapvető adottság a folyamatos áramellátás.
A telefont a Qualcomm régebbi, módosított chipje hajtja, ami viszont mindössze 3 dollárba kerül, szemben a mai csúcsmodellekben ketyegő 50 dollár előállítási költségű processzorokkal.
A fapados afrikai okostelefon összerakása csupán 15 dollárból jön ki az IHS Markit elemzői becslése szerint, ami fele a második legolcsóbb hasonló készülék árának. Csak az összehasonlítás kedvéért: a legújabb iPhone-modell előállítása 390 dollárba kerül.
A speciális szoftverével ellátott telefonokból idén mintegy 100 millió darabot terveznek eladni, ami 50 százalékos emelkedést jelentene, egyben a világ egyik legdinamikusabban növekvő mobilos operációs rendszerévé tenné a KaiOS-t – írja a Bloomberg.
A cégben a Google is meglátta a fantáziát, a techóriás tavaly 22 millió dollárt invesztált a szoftverfejlesztő vállalatba, amely idén májusban újabb 50 millió dolláros támogatást kapott befektetőktől. A vállalat gyors növekedése pedig azt példázza, hogy akár egy pár ezer forintért megvásárolható mobiltelefon is fontos innovációvá válhat.
