Magyarország és Kína diplomácia kapcsolatainak 75. évfordulója és Hszi Csin-ping kínai elnök hazánkba látogatása apropójából panelbeszélgetést tartott a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet szerdán. A beszélgetésben meghívottként részt vett Csü Vej-vej, a Kína–Közép-kelet-európai Intézet alelnöke és ügyvezető igazgatója, Kong Jüan, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója, valamint Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Kína-szakértő. A panelt Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője moderálta. A beszélgetés középpontjában a kínai–magyar kapcsolatok és az állt, hogy mit nyújthat egymásnak a két ország.
Mit jelent Magyarországnak Kína, és fordítva?
Csü Vej-vej megjegyezte, hogy Hszi Csin-ping látogatása sokat jelent a két állam kapcsolatainak előmozdításában. A szakértő úgy gondolja, hogy az együttműködés mindkét ország és nép előnyére válik.
Magyarország egyébként nagyban hozzájárult az EU és Kína közötti viszony jobbításához. Csü Vej-vej kiemelte a kínai vállalatok magyarországi építőipari befektetéseit, a turizmust, valamint az erős kapcsolatokat a zöldenergia, a gyártás és az oktatás terén. Az együttműködés nem nullaösszegű játszma, hanem kölcsönösen előnyös, sőt egész Európában példaértékű a magyar–kínai kapcsolat. „Nem avatkoznak be egymás belügyeibe.”
Ezt szembeállította azzal, hogy míg a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok kolonizációban és egyeduralkodásban gondolkodnak, addig Kína gyakorlatias és együttműködő kapcsolatokat épít az országokkal.
A „kicsi és szép” modellben Kína olyan kis léptékű projekteket hoz Magyarországra, amelyek a helyiek életét teszik jobbá
– magyarázta Csü Vej-vej, és példának hozott fel önkormányzati tömegközlekedési vagy mesterségesintelligencia-alapú projekteket.
Kong Jüan arról adott elő, hogy Magyarország és Kína több téren is hasonlóan gondolkodnak. Tipikusan ilyen például, hogy a család és a közösség jelentik a meghatározó értékeket mindkét országban. A gazdaság terén is hasonló a gondolkodás, ahogy új területekre nyitottak, emellett mindketten a aggodalommal figyelik azokat a nyugat-európai országokat, amelyek feltüzelnék a konfliktusokat, például az orosz–ukrán vagy a közel-keleti háborúkat.
Kína kedvence Magyarország, és nem sajnálja tőle a pénztA világ kétharmada sorban áll, hogy a kínaiakkal üzletelhessen. Egyelőre úgy tűnik, mindenki csak hazánk után következhet. |
A kutató kijelentette, hogy miután Magyarország 2010-ben újranyitott Kína felé, a Kelet és a Nyugat közötti híddá vált. Magyarország erősen ellenzi a nyugat-európai országok stratégiáját, amely szerint Kínát el kellene szigetelni.
A szakértőnek kínai vállalatok arról panaszkodtak, hogy Magyarországon nincs elég szakképzett munkaerő és mérnök, kicsi a hozzáadott érték, pedig ezek fontosak a gazdaság előmozdításához. Kong Jüan kihívásként nevezte meg, hogy túl szigorú a munkaerőpiaci szabályozás és a vízumszerzés feltételei, amelyeken lazítani kellene, ha Magyarország regionális középhatalommá akar válni. Szerinte
a magyar kormánynak keményen kell dolgoznia az üzleti környezet és a versenyképesség javításán.
Magyarország nem olyan nagy ország Európában, így a láthatósága is kicsi. Pont ezért fontos a kulturális kapcsolatok előmozdítása – nyomatékosította Kong Jüan.
Salát Gergely szerint mindkét ország lehetőségként tekint a másikra. Kínának Magyarország kapu az EU-ba, általa erősítheti az európai országokkal a kapcsolatát, ami igen hasznossá teszi hazánkat. A magyar–kínai kapcsolatok inkább Kínáról és az EU-ról szólnak kereskedelemben és politikában is.
Mindkét ország vezetése a realista és a pragmatikus politikában hisz
– emelte ki a Kína-szakértő.
Magyarország oldaláról azért jó Kína, mert a világ folyamatosan változik egy új világrend felé. A felelősségteljes kormányok szélesítik a mozgástereiket. A magyar kormány pedig ezt teszi Kínával. Mint mondta a magyar vezetés szerint kereskedelmi és befektetési kapcsolatok 90 százaléka a Nyugattal volt korábban, ezért túlságosan is egy erőcentrumtól való függésbe kerültünk. Kína azonban feltörekvő hatalmi központ, ami lehetőséget ad Magyarországnak a gazdasági kapcsolatai diverzifikálásra. Közvetlen működőtőke-befektetés most már nemcsak Németországból vagy Franciaországból, hanem Kínából, Dél-Koreából és Japánból is érkezik.
Magyarország kormánya nem Kína-rajongó, hanem realista, és észrevette, hogy a Kínával való jó kapcsolatok kiépítése a magyar nemzeti érdekek gyakorlati képviselete
– jelentette ki a kutató.
Kong Jüan szerint a kínai kezdeményezések a magyarok életét is jobbá teszik, így reméli, hogy a „kicsi és szép” projektek miatt a Kínáról alkotott kép megváltozik. A kölcsönös megértéshez mélyebb kapcsolatot kell kialakítanunk.
Salát Gergely elmondta, hogy Kína már évtizedek óta kapcsolatokat épít a külvilággal a kutatás és fejlesztés, valamint az oktatás területein.
Európát a tette naggyá, az elidegenedése Kínától a sötét időket idézi. Magyarországnak a nyitottság mindig is létszükséglet volt a földrajzi fekvése miatt, mivel mindig nagyhatalmak közé került. Mint mondta,
nem igazán van választásunk: a német gazdaság perifériáján maradunk, ami egyáltalán nem rossz vagy a kockázatosabb, ámde jövedelmezőbb stratégiába lépünk, mégpedig hogy híd leszünk a nyugati és a keleti világ között.
Az Övezet és út kezdeményt általában úgy képzelik el, mint Kína mestertervét az afrikai-ázsiai kapcsolatok kiépítésére, pedig ez igazából ez nem az. Ez inkább egy vízió az Afrika és Ázsia összekapcsolására, ez egyben márka is neki, azaz a jó hírneve öregbítése.
