Magyarország a fő kedvezményezettje a kínai befektetéseknek – ez az egyik megállapítása a Fudan Egyetem vizsgálatának. A világ 50 legjobb egyeteme közé sorolt Fudan néhány hónappal ezelőtt állította össze a 2022-es befektetési riportját az Egy út, egy övezet (BRI) kapcsán. Ez egy komplex geopolitikai, globális gazdaságfejlesztési stratégia, amelyet a kínai állam tíz éve hirdetett meg.

kína, magyar kínai zászló
Kínai–magyar, két jó barát. (Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság)

Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a BRI kizárólag Kína belügye: a kezdeményezéshez mára 151 ország csatlakozott – köztük az Európa Unió 18, a G20-ak 9 tagállama –, amelyek a világ népességének csaknem 75 százalékát teszik ki, illetve a világ GDP-jének több mint a felét adják. Ezen az impozáns listán végzett tehát tavaly több szempontból is első helyen Magyarország.

Milyen értékben érkeztek kínai befektetések Magyarországra?

A Fudan kutatói arra jutottak, hogy a kínai befektetések fő haszonélvezője 2022-ben 

  • a magyar gazdaság lett 7,6 milliárd dollár összértékkel. Ez átszámítva mintegy 2660 milliárd forint.
  • A második helyen Szaúd-Arábia végzett jócskán lemaradva, 5,6 milliárd dollárral, majd a rangsorban
  • Szingapúr következik 2,5 milliárddal.

A magyarországi kínai fejlesztések motorja a CATL debreceni akkumulátorgyára, ami eleve 7 milliárdos invesztíció. Ez a valaha volt legnagyobb BRI-projekt a stratégia 2013-as indulása óta.

Mekkora növekedést ért el Magyarország a kínai befektetésekben?

Önmagában ezek is szédületes számok, de van egy másik mutató, ami még inkább kézzelfoghatóvá teszi a magyar–kínai viszony erősségét. A Fudan Egyetem ugyanis kimutatta, hogy hazánk érte el a legnagyobb növekedést a BRI-beruházások kapcsán, 

egészen pontosan 6233 százalékosat.

Malajzia eközben 877 százalékos pluszt tud felmutatni a második, a Fülöp-szigetek pedig 578 százalékot a harmadik helyen. Ezzel egy időben 14 országban teljesen eltűntek a kínai befektetések, így például Oroszországban, Angolában, Srí Lankán, Nepálban és Peruban.

Hogyan finanszírozza Kína a világot?

Összességében 2022-ben Kína a BRI keretén belül 67,8 milliárd dollárnyi finanszírozásról döntött, ami ha nem is sokkal, de elmarad a 2021-es 68,7 milliárd dollártól. Ezen belül a befektetések aránya viszont rekordszintre emelkedett, 48 százalékra. Ugyanez 2021-ben 29 százalék volt. A 2013 óta eltelt időszak statisztikái szerint az elmúlt 9-10 évben 962 milliárd dollár értékű BRI-kötelezettségvállalás jött létre globálisan. Ennek nagyobbik részét, 573 milliárdot az építési szerződések adják, emellett 389 milliárd dollár pénzügyi is volt.

Lassulás aligha várható.

A szakértők 2023-ban további fellendülést várnak, miután végképp feloldották a Covid miatti utazási korlátozásokat, amelyek a kínai befektetők üzletkötéseit hátráltatták. Már azokat a területeket is kijelölték, ahol megerősödhet a kínai gyártás jelenléte:

  1. új technológiák, például akkumulátorok,
  2. közlekedési, kereskedelmi összeköttetés, utak, csővezetékek, 
  3. energiaforrások, bányászat,
  4. információ- és kommunikációtechnológia, adatközpontok,
  5. stratégiai projektek, vasútépítések.

A trendeket jól mutatja, hogy a zöldenergiás (nap, szél és víz) kötelezettségvállalások 2022-ben 50 százalékkal nőttek a BRI-n belül, a kapcsolódó befektetések pedig 0,1 milliárd dollárról 2,7 milliárdra emelkedtek.

Szijjártó: öngyilkossággal érne fel széttépni az Európa és Kína közti gazdasági hálót

A külgazdasági és külügyminiszter Kínában arról beszélt, hogy Európa csak abban az esetben maradhat fenn, ha hatékony gazdasági kapcsolatokat épít ki Kínával. „A konnektivitás jó, a világ ismételt blokkosodása rossz” – mondta Szijjártó Péter,