A napokban kezdődik az idei érettségi szezon, miként lapunk is megírta, országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. A többséget érintő, mindenki számára kötelező írásbelik május 6-án kezdődnek a magyar nyelv és irodalom vizsgával, ezt követi a matek, a történelem, majd az angol és a német, utána pedig a választott tantárgyak.
Kihívás mindenkinek
Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Ilyenkor mindig rengeteg a kérdés:
Felveszik gyermeküket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán, mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte?
Ezekre az eshetőségekre ad tippet a szülőknek a szakértő, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert.
Merre tovább, ha nem vették fel a gyermekem?
A leggyakrabban felmerülő kétely, hogy mi lesz, ha valakit első körben nem vettek fel a vágyott intézmények egyikébe sem. Ebben az esetben a legkézenfekvőbb „mentőöv” a pótfelvételi, amellyel azok közül is sokan élnek, akik februárban nem jelentkeztek semmilyen képzésre, de közben mégis a továbbtanulás mellett döntöttek. Azt jó tudni, hogy csak azoknak nyitott ez a lehetőség, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek, de egyetlen szakra sem kerültek be. Ekkor már csak egy felsőoktatási intézmény egyetlen szakát jelölhetik meg a jelentkezők.
Halasztás tapasztalatszerzésért
Az sem ritka, hogy a diák inkább a halasztás mellett dönt. Az angolszász országokban sokan határoznak úgy a leérettségizett diákok közül, hogy nem ugranak azonnal fejest az egyetemi vagy főiskolai tanulmányokba, hanem dolgoznak vagy nyelvet tanulnak. Minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ezért azoknak sincs veszítenivalójuk, akik egy évvel később iratkoznak be a választott szakra. Ez persze járhat azzal a hátránnyal is, hogy elveszítik a diák státuszukat. Ha lejár a fiatal diákigazolványának érvényessége,
már nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra és a kedvezményes diákbérlet használatára, de nem vállalhat a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású diákmunkát vagy gyakornoki munkát sem.
A Mind-Diák Szövetkezet vezetője szerint ezért gyakori eset, hogy az érettségit követően más módon képzik magukat tovább a diákok, például elvégeznek egy OKJ-s képzést, amely egyben a diák státusz előnyeit is biztosítja számukra, vagy ha nem nyertek felvételt az első helyen megjelölt szakra, akkor beiratkoznak a soron következő helyre, ahova felvették őket.
Ismerkedés a felsőoktatással
Ez alatt az idő alatt egyrészt megismerkednek a felsőoktatás gyakorlatával, a Neptunnal, a zh-kkal, a kreditrendszerrel, információt gyűjtenek, majd ha mégsem nyeri el a tetszésüket, abbahagyják, és a következő évben máshol folytatják a tanulmányaikat. Jó tudni, hogy ezt az első félévben még minden következmény nélkül meg lehet tenni, ugyanis ha egy alapképzésen, mesterképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen mindössze egy aktív állami ösztöndíjas félévet vesznek igénybe a hallgatók, nem szükséges fizetniük.
Göbl Róbert szerint a diákmunka-vállalás mögött húzódó legfontosabb motivációk közé tartozik – a pénzkereset után – a szakmai tapasztalat szerzése és az önismeret mélyítése, amelyek elengedhetetlenek a pályaválasztáshoz. A szakértő úgy véli, aki a főiskola vagy egyetem alatt diákmunkát vállal, az általában a munkaerőpiacon is jobban, gyorsabban érvényesül, köszönhetően az értékes szakmai kapcsolatoknak, tapasztalatnak és a közben elsajátított készségeknek.
Diákmunka a szülő munkahelyén
A szakértő szerint általános tapasztalat, hogy a legvonzóbb diákmunkákat azok kapják meg, akik időben, gyorsan jelentkeznek, illetve azok, akik már korábban bejelentkeztek a diákszövetkezet rendszerébe. Göbl Róbert egy másik opcióként említette a szülő munkahelyén való diákmunka-vállalást, ahol szintén kedvezőbbek az esélyek a szezonális – nyári –, de akár a hosszú távú diákmunkákra is.
„A nyári szabadságok miatt leterhelt cégeknek általában jól jön a plusztámogatás, az pedig külön könnyebbség a számukra, hogy a diákszövetkezet minden munkaügyi adminisztrációt, hatósági bejelentést, bérszámfejtést elvégez helyettük, míg az irányítási jog náluk marad. Nem mellesleg a nagyon kedvező adózás miatt is jobban jár a munkaadó, és még csak a főállású munkatársait sem kell »túlóráztatnia«, ami, jól tudjuk, hogy hosszú távon milyen következményekkel jár” – hívta fel a figyelmet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.
