Magyarországon Pest régióból járnak a legtöbben máshova munkába, szám szerint 272 ezren. Ennél többen, 297 ezren az egész EU-ban is csak a Berlint övező s mintegy kétszer akkora népességű Brandenburgból ingáznak – írta az OTP Ingatlanpont.

Budapest,,Hungary,-,Sept,15,,2023:,Traffic,Jam,On,A
A kiköltözőkkel párhuzamosan megnőtt az ingázók száma.
Fotó: Shutterstock

Az uniós munkavállaló korú (15–64 éves közötti) népesség 6,4 százaléka átjár a lakóhelyéről egy másik régióba dolgozni az Eurostat belföldi ingázókat számontartó legfrissebb adatai szerint, és a 2020–2021-es visszaesés után a közösség ingázóinak száma 2022-re visszatért a Covid-járvány előtti szintre. Ha az ingázók számát a munkavállaló korú (15–64 éves) helyi lakossághoz viszonyítjuk, akkor Pest a maga 41 százalékával egy fokkal hátrébb – két belga régió mögé – szorul az európai dobogón. 

A Pest vármegyében élő foglalkoztatottak száma 2015 és 2022 között 23 százalékkal nőtt, közben az onnan ingázóké 32 százalékkal lett magasabb. Így ment fel hét év alatt az ingázók aránya 38 százalékról 41 százalékra.

A munkájuk révén a fővároshoz kötődők itteni letelepedésének erős motiválója lehetett a lakáspiaci kínálat. 

Például 2015-ben a KSH adatai szerint egy használt lakás átlagos négyzetmétere Pest vármegyében 174 ezer forint volt, azaz 40 százalékkal volt olcsóbb, mint ugyanolyan ingatlan a fővárosban. Az új lakásoknál pedig 38 százalékos árelőnyt mutatott a statisztika. 

Mérséklődött a rezsipara, az enyhe tél miatt nem dőlt össze az agglomerációs házak piaca

Hozzászoktak a magas üzemanyagárakhoz az ingázók: az agglomerációba tartók átlagosan 100 négyzetméteres ingatlanokra szerződnek. A legutóbbi, enyhe télnek és a spórolási technikáknak köszönhetően ugyan kevésbé szenvedték meg a korszerűtlenebb, nagyobb lakásokban, házakban élők a rezsitámogatás csökkentését, ezek az ingatlanok mégis magas számban jelentek meg a kínálatban. A fenntarthatósági szempontokat továbbra is megelőzi a vételár összege a vásárlók döntéseiben.

Az olcsóbb ingatlanok vonzották a be-, illetve a fővárosból kiköltözőket, miközben az általuk generált kereslet hajtotta fel az árakat. 

A fordulat a járvány idejéhez köthető, onnantól kezdve gyorsabban drágult az agglomeráció

– hangsúlyozzák a az elemzésben.

Míg 2019–2022 között a fővárosban 35 százalékos átlagár-növekedést regisztráltak, addig a városhatáron túl majdnem kétszer akkorát, 61 százalékot. Tavaly – hasonlóan az ország más területeihez – a Pest vármegyét érintő belföldi vándorlás is visszaesett, ám az ebből fakadó népességnövekedés itt jelentősen, több mint 30 százalékkal múlta alul az előző évit. A 2021-es bázis nagyon magasan volt, elsősorban a Covid generálta kiköltözési hullám következtében.

Passengers,And,Commuter,Train
Sok agglomerációs településről vonattal is gyorsan elérhető Budapest.
Fotó: Shutterstock

Megmutatkozott néhol a gyors helyi árnövekedés következménye, ami éppúgy lehetett a beköltözések visszaesése, mint a lakosságcsere felgyorsulása. Például 

a Covid utáni nagy kiköltözési hullám legnagyobb nyertesei Délegyháza, Nagytarcsa és Pilisjászfalu voltak, 

melyek egyetlen év alatt is 5,3–5,6 százalékkal tudták bővíteni a lakosságukat a belföldi vándorlásból.

A 2019–22-es periódusban kiemelkedően teljesített Nagytarcsa, ahol 21,6 százaléknyit, Délegyháza lélekszáma pedig 19,9 százaléknyit nőtt ebből a forrásból. 

Ugyanekkor a korábban igen keresettnek számító és így tempósabban is dráguló települések viszonylag gyengén szerepeltek ebben az időszakban. Például Dunakeszi vándorlási mérlege negatívba is fordult (mínusz 0,6 százalék), míg a hagyományosan népszerű Budaörs nyeresége is csupán 0,5 százalékot tett ki.

Hungary,-,Budaörs,-,Old,Small,Church,On,The,Hill
Budaörs veszített vonzerejéből.
Fotó: Shutterstock

Melyik az agglomerációban a legkeresettebb település?

A főváros vonzáskörzetében 

most éppen Érd iránt a legnagyobb az érdeklődés, annak ellenére is, hogy ez a város már erősen túlterhelt

– jelezte Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. Tapasztalatai szerint a térség piaca sokat lassult a pandémiát követő felfutás óta, a használt lakások árában ennek ellenére sincs jelentős csökkenés, inkább a stagnálás jellemző, s alkalmanként lehet a szokásosnál sokkal jobb alkukat is kötni. 

A benzinárak emelkedése – ahogyan a szakember tapasztalja – már nem rontja különösebben a régió piacát: aki ingázásra adja a fejét, annál ez a kockázat már eleve be van kalkulálva.