Tavaly már nem költöztek annyian országon belül, mint a 2021-es csúcsévben, a belföldi vándorlás azonban még így is tempós maradt, konkrétan nagyobb volt a mozgás az országban, mint a Covid előtt. Változatlan viszont a fő irány, az otthonkeresők továbbra is jellemzően a nyugati országrészekbe tartottak – derül ki az OTP Ingatlanpontnak a KSH adataira épülő friss elemzéséből.
Tavaly 287 ezren váltottak belföldi lakhelyet, a költözők száma így 7 százalékkal elmaradt a Covid-korlátozások feloldásának időszakától, 2021-től.
Legnagyobb mértékben Pest és Veszprém vármegye vonzereje csökkent, ahová 12 százalékkal kevesebben költöztek tavaly,
mint egy évvel korábban. Csaknem ugyanilyen mértékben, 11 százalékkal kevesebb költözőt regisztráltak Fejér és Somogy megyében. Az említett vármegyék vonzereje tartósan csökken, a fáradást jelzi, hogy a megelőző ötévi eredményük átlagát (az állandó beköltözők átlagos száma) is alulmúlták tavaly 2-3 százalékkal.
Ez a négy vármegye tavaly is ott volt a hat legdrágább között, miután a közelmúlt legkedveltebb vándorlási célpontjai közé tartoztak – emlékeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A népszerűséget az ipari beruházások mellett a főváros közelsége, azaz a Budapestről kiköltözők hullámai és a Balaton vonzerejére épülő ingatlanfejlesztések fokozták, ami magával húzta az átlagos négyzetméterárakat is.
Újabban viszont a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet feltételezhetően hamarabb és erősebben vetette vissza a piacot ezeken a területeken.
Hova költöznek most szívesen az otthont keresők?
E fékhatás ellenére a belföldi vándorlás még mindig az átlagosnál nagyobb hatású e négy vármegyében. Az évente újonnan letelepülők országos átlagban a helyi lakosság 3 százalékát teszik ki, ezzel szemben Pest még tavaly is 4,1 százalékkal tartotta a rekordot, s a másik három vármegyében is az országos átlag feletti volt (3,3-3,5 százalék) a beköltözők aránya. Hasonlóan magas aránnyal ezek mellett még Nógrád, Zala és Heves szerepeltek.
Mindössze egyetlen vármegye tudta növelni 2021-hez képest az új otthonra találók számát, méghozzá Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol a 16 146 költöző éves alapon mintegy 2 százalékos növekedés, a megelőző öt év átlagához képest pedig 10 százalékos.
Az egyes vármegyék között azonban abban is nagy különbség mutatkozik, hogy honnan érkeznek az új otthont keresők. Sok év óta változatlan a trend:
a belföldön költözők fele a megyéjét sem hagyja el, kivételt képez Pest vármegye, ahova tavaly az új otthont találók 65 százaléka kívülről érkezett.
Mit mutat a beköltözés mérlege?
A kívülről beköltözés aránya ugyanakkor mindössze 24 százalék Borsod-Abaúj-Zemplénben és 25 százalék Szabolcs-Szatmár-Beregben, de Baranyában sem éri el az egyharmadot. Az elemző szerint jól látszik, hogy hiába könnyebben elérhető árazásúak az ottani ingatlanok, de a térségből hiányoznak azok a fejlesztések, amelyek távolabbról is vonzanák a betelepülőket.
Fotó: Shutterstock
A vármegyék közül Pest 2001 óta minden évben gyarapszik a belföldi költözések révén, és állandó nyertes Győr-Moson-Sopron is, viszont az évezredben végig a vesztesek között szerepelt Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg.
Nógrádnak 20 év után, tavaly sikerült újra gyarapodnia a költözésekből, igaz, kevesebb mint ötven új lakossal. Még figyelemre méltóbb eredményt ért el Zala, amely az előző évi lakosságszám nyereségének közel másfélszeresét érte el tavaly, a megelőző öt évben átlagosan elért eredményét pedig bőven megnégyszerezte.
