A kedvezményei 2631 kisebb településen érhetők el, itt az új szabályok hatására 2024-ben új lendületet kaphat ez a támogatási forma, mivel az áfa-visszatérítés lehetőségével a városi rozsdaövezeti fejlesztéseken kívül már egyedül itt lehet élni – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Fotó: Kállai Márton
A koronavírus-járvány enyhülése és a lakáspiaci pangás első jelei sem tudták megtörni a támogatott kistelepülések vonzerejét. Tavaly még valószínű forgatókönyvnek látszott, hogy esetleg 2021 után alábbhagyott a kistelepülések iránti lelkesedés, hiszen
a Covid gerjesztette félelem a továbbiakban már nem viszi ki a városokból az embereket, sőt, a visszaáramlásuk is elindult,
s emellett látszott már a piaci lendület általános lanyhulása is 2022-ben.
A Belügyminisztérium azóta megjelent, az egyes magyarországi települések 2023. január 1-jei állapot szerinti állandó lakosságáról szóló legfrissebb adatai viszont arra utalnak, hogy ezek a tényezők végül nem váltak döntővé – olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében.
Vár a vidék: a falusi CSOK-kal nagyon olcsón költözhetünk családi házbaA januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások jócskán felpezsdíthetik egyes kistelepülések ingatlanpiacát. Azok a községek és kisvárosok lehetnek az új rendszer nagy nyertesei, amelyek vonzerejét egyszerre növeli a kedvezményezett helyzetük és egy prosperáló centrumhoz való tartozásuk. |
Ebben kitérnek arra is, hogy
ha valahol a gazdasági szerkezet nem kedvez a kistelepülési létnek, ha nincsenek olyan centrumok, amelyek környezetében könnyebb az élet, akkor hiába a kedvezmény, az a terület nem lesz vonzó.
A községeket, kisebb városokat preferáló otthonteremtési kedvezmény 2022-ben még a korábbinál is hatásosabbnak bizonyult a népesség megtartásában.
Az ország állandó lakossága 2021 során 0,4 százalékkal csökkent, ám a falusi CSOK-os településeknek kisebb (mínusz 0,3 százalék) volt a relatív vesztesége.
2022-ben az országos fogyás felgyorsult
– a mintegy 90 ezres lélekszámcsökkenés már közel 1 százalékos (mínusz 0,9 százalék) lemorzsolódást jelzett, ezzel szemben a preferált kistelepülések kevés híján (mínusz 0,1 százalék) meg tudták őrizni a népességüket.
Egy évvel később, 2022-ben pedig mindössze négy olyan vármegye volt, amely növelni tudta állandó lakóinak számát. Közöttük legnagyobb arányban Komárom-Esztergom (1 százalék), ahol a kistelepülések is bővültek, de ennél kisebb tempóban (0,4 százalék).
Fejérben hasonlók voltak a belső arányok (plusz 0,2 százalék, illetve plusz 0,1 százalék).
Pest esetében meghaladta a vármegyei átlagot a falusi CSOK-os települések bővülése
(0,3 százalék, illetve 0,4 százalék), miután az előbbi negyedére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
