A német szénbányák 184-szer több metánt bocsátanak ki, mint amennyit az ország az ENSZ-nek jelent – derült ki a független energetikai kutatóintézet, az Ember jelentéséből. Ez annak ellenére így van, hogy Berlin ígéretet tett arra, hogy az évtized végére segít 30 százalékkal csökkenteni ennek a veszélyes üvegházhatású gáznak a globális kibocsátását.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy hónapja figyelmeztetett, hogy az energiaszektor miatt tavaly is rekordközeli mennyiségben került metán a légkörbe, az országok és a vállalatok azonban a valósnál, sőt, még az IEA által becsültnél is jóval kevesebbet jelentenek be.
Másképpen becsülik a metán tartalmát
Az Ember szakértői a szén gáztartalma és a kifejtés mélysége alapján becsülték meg a németországi bányák metánkibocsátását, a különbség pedig abból adódik, hogy a németek egy bányavállalat 1989-ben végzett kutatása alapján egyszerűen felszorozzák 0,015-del a lignitbányákban kitermelt szén tonnáját, hogy megkapják ezt az értéket.
Azt az Ember szakértőinek
nem sikerült kideríteniük, hogy pontosan mekkora a német lignit metántartalma,
mert erről nem közölnek adatokat, ezért a hasonló minőségű lengyel barnaszén alapján számoltak. A németek vitatják az eredményt, mert szerintük az Ember a modellt az amerikai antracitra dolgozta ki, ami a legtisztább és legnagyobb fűtőértékű kőszén, a lignit viszont porózusabb, és nem rejt magában annyi metánt.
A kutatóintézet műholdas felvételeket is használt, amelyek több bánya esetében mutattak ki metánfelhőt, a legmagasabb koncentrációban az RWE és a Lausitz Energie Bergbau (Leag) egy-egy üzeme fölött.
Nem csak Németország vall be kevesebb metánt
A kutatók becslései más országok esetében is eltérnek a bevallottól. A világ legnagyobb széntermelői közül a harmadik helyen álló Indonézia kibocsátása ezek alapján hat-hétszer, Ausztráliáé 80 százalékkal nagyobb a valóságosnál.
Az első helyen álló Kína ráadásul 2014, a második India 2016 óta nem is közli az adatot.
Ha az Ember elemzése pontos, akkor ez azt jelenti, hogy a német metánkibocsátás 14 százalékkal nőtt, ahelyett, hogy csökkent volna. Az azonban szinte biztos, hogy a jelentett adatok nem felelnek meg a valóságnak, mert a műholdas felvételek szerint az ország szénbányáinak metánkibocsátása 78-szor nagyobb a bevallottnál, és az IEA más módszerek szerinti becslése szerint is 28-szoros.
Az erőműveket bezárják
Németországban az energiaválság miatt lelassult a széntüzelésű hőerőművek bezárásának a folyamata, de folytatódik: március végéig a DPA jelentése szerint hét lignittüzelésűt és nyolc kisebb, feketeszén-tüzelésűt állítottak le, összesen 4,4 gigawattos kapacitással.
A gázhiány elkerülése érdekében 2022-ben és 2023-ban ideiglenesen ismét működésbe helyeztek több, korábban leállított erőművet, másoknak pedig az élettartamát hosszabbították meg. Ez azt jelenti, hogy nőtt tavaly Európa legnagyobb, ám recesszióba süllyedt gazdaságának szén-dioxid-kibocsátása, de egyelőre nem tudni, hogy mennyivel. A berlini gazdasági minisztériumnak kell ezt megvizsgálnia, és
júniusig javaslatokat kell tennie, miképpen ellensúlyozza ezt a többletet.
A metán felelős a globális felmelegedés 30 százalékáért, a szén-dioxid után a második helyen áll az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása alapján.
