A metánt fontosabb nyakon csípni, mint a szén-dioxidot
A légkörben sokkal kevesebb metán van, mint szén-dioxid, de a metán üvegházhatású gázként 84-szer erősebb. Ez azt jelenti a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) magyarázata szerint, hogy a metán sokkal hatékonyabban köti meg a hőt, emiatt jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. Viszont csak körülbelül tizenkét évig marad meg a légkörben, amiből az is következik, hogy az antropogén (emberi tevékenységhez köthető) metánkibocsátás csökkentése jelentősen lassíthatja az éghajlatváltozást.
Fotó: Alekszej Szolodov
Mit jelent az antropogén metán?
A mai légkörben található metán 40 százaléka a természetben fordul elő, a fennmaradó része azonban emberi tevékenység okozta szennyezés. A 60 százaléknyi antropogén hányad harmada (vagyis a teljes metánmennyiség ötöde) az energiaszektorból származik: a termelésből, a szállításból, az olaj, a gáz és a szén elosztásából, használatából, de maga a földgáz is 70-90 százalékban metán.
A metán nemcsak az éghajlatra és a környezetre káros, hanem helyi légszennyezőként és az ózonképződéshez hozzájáruló anyagként a légkörünkben előforduló természetellenesen nagy mennyiségben súlyosan veszélyes az emberi egészségre.
Az IEA becslése szerint a fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos műveletekből származó metánkibocsátás körülbelül 70 százaléka csökkenthető a meglévő technológiával, és körülbelül 40 százaléka úgy, hogy annak nincs nettó költsége. E kibocsátások jelentős része ugyanis a csővezetékek mentén lévő kompresszorszivárgásból, valamint a fáklyázás és légtelenítés káros és túlzott gyakorlatából származik, amelyek során a felesleges földgázt vagy elégetik – gyakran nem hatékonyan –, vagy a légkörbe engedik, hogy megszabaduljanak tőle.
A metánnal kapcsolatos uniós fellépések
A meglévő technológiának, annak alacsony költségének és a metán rövid élettartamának köszönhetően a metánkibocsátás csökkentése kínálja a legközvetlenebb lehetőséget a globális felmelegedés rövid távú lassítására. Ez igencsak sürgős, hiszen az EU 2019. decemberi fellépése nyomán 2030-ig legalább 55 százalékkal kellene csökkenteni az unió nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását, a 2050-es cél pedig a teljes klímasemlegesség. Ennek érdekében intézkedések sorát javasolja, többek között a metánkibocsátás csökkentése érdekében.
Az uniós stratégia már megvan
Az Európai Bizottság 2020 októberében tette közzé azt a stratégiáját, amely a metánkibocsátás csökkentésére összpontosít az energia-, a mezőgazdasági és a hulladékágazatban, de támogatja az ágazatok közötti szinergiákat is, például a biometán-termelést. A biometán a fosszilis gáz fenntartható helyettesítője, amely tárolható, elosztható és felhasználható ugyanabban az infrastruktúrában, mint a fosszilis gáz. Bár a kipufogócsőből származó kibocsátás megegyezik a fosszilis gázéval, a biometán lehetővé teszi az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítását a termelés során, a káros gázokat pedig a nyersanyagból fogja fel, így az nem kerülhet a légkörbe. A bizottság 2022 májusában bemutatott REPowerEU terve tovább hangsúlyozza a biogáz és a biometán fontosságát azzal, hogy 2030-ra évi 35 milliárd köbméteres termelést tűz ki célul.
A metánstratégia új uniós szabályokat is javasolt a témában, a bizottság pedig 2021 decemberében rendeletjavaslatot fogadott el a metánkibocsátás csökkentéséről az energiaszektorban.
Az erre vonatkozó ideiglenes megállapodást 2023 novemberében kötötték meg, amikor pedig idén hivatalosan közzéteszik, az abban rögzített rendelet húsz nappal később minden EU-tagországban érvényes lesz.
„Ez a mérföldkőnek számító megállapodás lehetővé teszi számunkra, hogy komolyan kezeljük az energiaszektor üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (…), és hogy költséghatékonyan csökkentsük a metánkibocsátást, kezelje a légtelenítést és a fáklyázást. Ez utóbbinak gazdasági és környezetvédelmi szempontból kevés értelme van. Ez bolygónk javát szolgálja, és elkerüli az erőforrások elpazarlását a szűkös globális gázpiacokon” – idézi az ügynökség összeállítása Kadri Simson energiaügyi biztost.
Globális metánakciók
A metánkibocsátás terén globális fellépésre van szükség a probléma uniós szintű kezelése mellett, mert az EU a globális, energiával kapcsolatos metánkibocsátásnak csupán 6 százalékáért felel. A metánkibocsátásról szóló rendelet előírja a fosszilis tüzelőanyag-importőröknek, hogy 2024 végétől szolgáltassanak metánkibocsátási adatokat, amelyeket 2026-tól az országok teljesítményprofiljait tartalmazó uniós adatbázisban tesznek közzé.
A metánkibocsátásra vonatkozó mérési, jelentési és ellenőrzési szabványokat 2027-től alkalmazzák, egy felülvizsgálat után pedig 2030-tól egy metánintenzitás-behozatali szabványt alkalmaznak.
A Globális Metán Vállalás – amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Joe Biden amerikai elnök indított el a 2021-es glasgow-i COP26-on – 155 aláírója vállalta, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a globális metánkibocsátást. Több mint ötven ilyen ország nemzeti metánakcióterveket dolgozott ki ennek megvalósítására, illetve készüln ilyen terv összeállítására. A 2023. decemberi COP28-on Ursula von der Leyen bejelentette, hogy 175 millió euróval támogatja a Methane Finance Sprintet, hogy segítse a globális metánkibocsátás csökkentését és az említett vállalás végrehajtását. A forrás jelentős része a metánnal kapcsolatos adatok gyűjtésére, a gáz mérésére, nyomon követésére és az érintett technológiák támogatása fordítható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.