„Nincs semmiféle pufferünk vész esetére a német gázellátási rendszerben” – árulta el Markus Krebber, az RWE vezérigazgatója a WirtschaftsWoche című német online hetilapnak, hozzátéve, hogy Európa legnagyobb gazdaságának fel kellene gyorsítania a gázimport-infrastruktúra kiépítését a jövőbeni hiányok elkerülése érdekében.
Az adott körülmények között, ha nagyon hideg lesz az idei tél, vagy ellátási zavarok lépnek fel, az a fogyasztói oldalon nagyon kritikus helyzetekhez, többek között gázhiányhoz, vagy jelentősen megugró árakhoz is vezethet
– tette hozzá.
A tavalyi és az Északi Áramlaton keresztül történő orosz gázszolgáltatás leállítása után Németország más európai országokhoz hasonlóan úszó tároló- és visszagázosító egységek (FSRU) építésével kívánta biztosítani földgázszükségletét, amíg a tervezett új, állandó terminálok fel nem épülnek és üzembe nem állnak.
Bár a Wilhelmshavenben, Brunsbuettelben és Lubminban lehorgonyzott úszó létesítmények azóta már működnek is, és fogadják az LNG-szállítmányokat (cseppfolyósított földgáz), Krebber az Oilprice.com energiaipari hírportál által is idézett figyelmeztetésével más német ipari vezetők is egyetértenek, akik szintén úgy látják, hogy Németország és Európa a fejlesztések dacára gázfronton még egyáltalán nem lélegezhet fel.
Berlin idén is a szénfegyver bevetését tervezi
Az ország vezetése eközben folyamatosan a gázzal való takarékosságra szólítja fel a fogyasztókat, arra számítva, hogy a földgázárak legalább 2027-ig magasak maradnak.
A gázhelyzetről írt augusztusi jelentésében a német földgáztároló-üzemeltetők szövetsége (INES) pedig azt közölte, hogy
Németországot a 2026/2027-es téli szezonig vissza-visszatérően földgázhiány fenyegeti, hacsak addig nem állít be a rendszerbe újabb LNG-terminálokat, gáztárolókat vagy gázvezetékeket.
A hét elején a berlini kormány bejelentette, hogy a földgázzal való takarékosság, illetve az áramhiány elhárítása jegyében több széntüzelésű erőművet is újra üzembe állít az idei télre.
A szén különben már tavaly télen is tartalékként szolgált Németországban, és erre nyilvánvalóan idén is szükség lehet a folyamatos villanyáram-ellátás fenntartása érdekében, különösen azután, hogy Németország áprilisban – több mint 60 év után - kivezette komplett atomenergia-ágazatát.
Mivel azonban a szénerőművek újraindítása növeli a szén-dioxid-kibocsátást, miközben az ország éppen klímacéljai eléréséért küzd, a kabinet megígérte, hogy jövő nyárig kompenzációs javaslatokat tesznek, illetve a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy a szenet ideális esetben 2038 helyett már 2030-ban kivezethetik az energiarendszerből.
Európának is lépnie kellene végre
Az interjúhoz visszatérve, Krebber – általánosabb vizekre evezve – arra is kitért, hogy szerinte ösztönözni kellene az európai energiaellátási láncok kiépítését. Véleménye szerint ugyanis ezzel lehetne a lakosság körében is növelni az energiafordulat elfogadottságát.
Konkrétan két megoldási javaslatot is megfogalmazott. Az egyik, hogy törekedni kellene az európai forrásból származó energia vásárlására, másrészt az energiaipari vállalatoknak nyújtott adókedvezményekkel kapacitásaik bővítésére kellene őket ösztönözni őket. Követendő példaként utalt az amerikai inflációcsökkentő törvényre (IRA) is.
Nekünk, európaiaknak kellene gondoskodnunk róla, hogy végre valami itt Európában is történjen
– mondta Krebber.
