A legfrissebb hivatalos adatok szerint 26 millió font értékben exportáltak autókat februárban az Egyesült Királyságból Azerbajdzsánba. Az egykori szovjet köztársaság ezzel a brit autók 17. legnagyobb piaca lett, megelőzve olyan régi partnereket, mint Írország, Portugália és Katar.
A Sky News korábbi oknyomozása szerint azonban szinte biztos, hogy ezeknek az autóknak a végállomása Oroszország, ahová a nemzetközi szankciók miatt leállították az exportot.
London az ukrajnai invázió miatt nem ad el kettős felhasználású termékeket, valamint luxuscikkeket, köztük 42 ezer fontnál (19,3 millió forintnál) drágább személyautókat Oroszországnak. A szankciókat elméletileg betartják, az Oroszországba irányuló brit autóexport nullára zuhant – élesen megugrott viszont a szomszédos országokba: Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Grúziába és különösen Azerbajdzsánba.
Lehetetlen bizonyítani, hogy ezek a járművek végül valóban Oroszországban kötnek ki, de a trend egyértelműen arra utal, hogy ez a helyzet – emlékeztetett a friss adatok elemzése alapján a hírtelevízió.
Viszik a luxusautókat, mint a cukrot
A brit vámhivatal (HMRC) statisztikája szerint a februárral zárult három hónapban az Azerbajdzsánba exportál autók átlagára meghaladta a 115 ezer fontot (52,7 millió forintot), amivel ez a kicsi, viszonylag szegény ország a luxusautók egyik legnagyobb piacává vált a világon, egy szintre került Svájccal, Luxemburggal és Szaúd-Arábiával.
Csak míg Azerbajdzsánban az egy főre jutó nem éri el a 7800 dollárt, addig Svájcban több mint 93 ezer, Luxemburgban 125 ezer, és Szaúd-Arábiában is több mint 30 ezer dollár (egy dollár 365,8 forint).
A változást különösen jól mutatja, hogy míg az ukrajnai háborút megelőző két évben az Azerbajdzsánba irányuló brit autóexport összértéke 58 millió fontot tett ki, az utána következő két évben már 523 millió fontot.
A gyártók szerint van rá magyarázat
A brit autógyártók szövetsége (SMMT) szerint a 800 százalékos növekedés igenis magyarázható az azerbajdzsáni gazdaság belső faktoraival – és semmi köze az orosz szankciókhoz.
A szervezet szóvivője szerint a brit autógyártók minden kereskedelmi szankciót betartanak, „az Azerbajdzsánba irányuló autóexport 2019 óta többek között a jelentős új modellek bevezetésének, a felhalmozott keresletnek és a brit luxusautók iránti növekvő igénynek köszönhetően nőtt”.
A gazdasági adatok nem igazán alapozzák meg az igények növekedését, hiszen a növekedés üteme egyre lassul, az azeri GDP 2021-ben éves összehasonlításban 5,6, 2022-ben 4,6, 2023-ban az előrejelzések szerint 1,5 százalékkal bővült.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ adatai szerint „Azerbajdzsánból az idén hivatalosan mindössze két autót exportáltak Oroszországba”.
„Soha nem zártuk ki annak lehetőségét, hogy harmadik fél kihasználhatja a szankciós rendszer sebezhetőségét, és a gyártók mindent megtesznek, hogy ezt megakadályozzák. Az Oroszországban értékesített, brit gyártmányú járművek az engedélyük nélkül kerültek oda” – tette hozzá.
Azerbajdzsán csak az első állomás
Az ENSZ adataiból az is kiderül, hogy Azerbajdzsán nem átlagos autópiac,
az importált járműveket azonnal továbbexportálják más közép-ázsiai köztársaságokba, Kirgizisztánba, Kazahsztánba és Grúziába.
A három országban irányuló azeri autóexport 2021-ben gyakorlatilag nulla volt, 2022-ben már elérte a 40 millió dollárt, tavaly pedig már a 160 milliót.
Érdemes megjegyezni, hogy mindegyik érintett ország esetében felmerült a gyanú, hogy közvetítőként működnek Oroszország számára a szankciók alá eső cikkek beszerzésében, nagyrészt ez a kapcsolat pörgeti a gazdasági növekedésüket.
Az autó csak az egyik termék
Az autók mellett más brit árucikkekből is jelentősen többet exportálnak most Közép-Ázsiába és a kaukázusi országokba, mint az ukrajnai háború előtt. Igaz ez olyan alkatrészekre és gépekre is, amelyeket fegyvergyártásra használnak.
David Cameron brit külügyminiszter maga is elismerte e heti kirgizisztáni látogatásán, hogy
Oroszország a közép-ázsiai köztársaságokat használja a szankciók megkerülésére és háborús gépezetének fejlesztésére.
A brit kormánynak azonban elsősorban otthon kellene rendet teremtenie. Ahogyan a többi európai országnak is, mert Robin Brooks, a washingtoni székhelyű Institute of International Finance globális pénzügyi szolgáltató vezető közgazdásza szerint hasonló figyelhető meg más európai országok, például Németország és Lengyelország esetében is.
