Kazahsztán nyugati vádak szerint segít Oroszországnak megkerülni a szankciókat, és az ország laza kereskedelmi politikájának elsősorban az orosz hadsereg a haszonélvezője. Ez a kerülő út a nyugati cégeknek is kapóra jön – Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédében ezt „ravasz kis európai stikliként” említette meg.
Fotó: Shutterstock
David A. Merkel, a phoenixi székhelyű Summit International Advisors tanácsadó ügyvezető igazgatója a Nikkei internetes oldalán írt cikkében egyik példaként a mosógépeket hozta fel. 2021-ben Kazahsztán nem exportált mosógépet Oroszországba, tavaly viszont majdnem százezer darabot szállítottak belőle a szomszédos országba. Elemzők meggyőződése, hogy
az orosz fegyvergyártók kiszerelik a félvezetőket a háztartási gépekből,
és újrahasznosítják ezeket az irányított rakétákban, amelyekkel Ukrajnát támadják.
Más jelentések szerint ugyanígy hasznosítják a Kazahsztánból importált autókban található csipeket is. Az orosz autóexport felfutását pedig kihasználja Örményország is, amely 2022 januárjában még csak 800 ezer, 2023 első hónapjában pedig már 180 millió dollár értékben szállított személygépkocsikat a szomszéd országba – igaz, ezeknek jelentős része valószínűleg inkább az autóra vágyó magánszemélyeknél kötött ki.
Kazahsztán azonban más források szerint is különösen kiemelkedő szerepet játszik a szankciók elkerülésében. A geopolitikai elemzéseket és előrejelzéseket szolgáltató lichtensteini Geopolitical Intelligence Services (GIS) munkatársai a kazah határon várakozó teherautókról készült fényképfelvételeket vizsgáltak, amelyeken több európai ország rendszámtábláit is felfedezték. Emlékeztettek, hogy bár az ország az utóbbi időben nyitott a Nyugat és Kína felé, azért Moszkva szoros szövetségese maradt, az üzleti elit kiterjedt kapcsolatokat ápol az orosszal, a közös határ pedig több mint 7500 kilométer hosszú, és nagyrészt ellenőrizhetetlen.
Fotó: AFP
Ami a mikrocsipeket illeti, az ország hivatalos statisztikák szerint 2021-ben 35, 2022-ben már 75 millió dollár értékben importált belőlük. Ez jelentős növekedés, de meg sem közelíti azt az értéket, amennyivel az Oroszországba irányuló csipexport nőtt, az ugyanis 73-szoros, az értéke a két évvel ezelőtti 245 ezer dollárról 18 millió dollárra ugrott tavaly.
Míg a 2021-es vámstatisztikákban az ukrajnai háborúban kulcsszerepet játszó drónok nem is szerepelnek, a kazah értéke tavaly elérte az ötmillió dollárt – az Oroszországba exportálté pedig az 1,23 milliót.
„Ravasz kis európai stiklik”Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének egyik része arról szólt, hogy uniós politikusok úgy vélik, Európának gazdasági értelemben le kell szakadnia a világ más részeiről, például Oroszországról, és ezt leválás, illetve kockázatmentesítés néven emlegetik. Rámutatott: a nagy európai cégek nem akarnak leválni. Az 1400 legnagyobb nyugati vállalat 8,5 százaléka vonta ki cégét Oroszországból, a gyógyszeriparuk 88, az európai bányaipar 79, az energetikai vállalatok 70 és a gyártó vállalataik 77 százaléka ott maradt Oroszországban, és 3,5 milliárd dollárnyi összeget fizettek be az orosz költségvetésbe. „Innen nézve az a támadás, amit az ukránok indítanak a szegény kicsi OTP ellen, nem más, mint a hungarofóbia megnyilvánulása, ezért vissza is kell utasítanunk – mondta a kormányfő. – Olyan ravasz kis európai stiklikről már nem is beszélek, mint hogy váratlanul, egyetlen év alatt a Németországból Kazahsztánba vitt áruk mennyisége a kétszeresére növekedett. Vajon miért?” – tette hozzá. |
A GIS szerint különösen nyugtalanító volt nyugati megfigyelők számára, hogy az idei győzelem napi parádén csak négy külföldi állam- és kormányfő vett részt, ám mindegyik olyan szomszédos közép-ázsiai államból, amelyik kulcsfontosságú a szankciók hatálya alá eső, katonai célokra használható termékek importja szempontjából: Savkat Mirzijojev üzbég és Emomali Rahmon tádzsik elnök mellett Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfő és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök.
Fotó: Shutterstock
Vezető kazah tisztviselők is elismerik, hogy bizonyos mennyiségű kettős – civil és hadiipari – célra is felhasználható termék továbbkerül Oroszországba, ám konkrétan a mikrocsipek esetében igyekeznek szigorúan követni a szállítmányok mozgását.
„Amikor bevezették a szankciókat Oroszország ellen, a végrehajtásért felelős nyugati országok képviselői átadtak nekünk egy 7000-féle árutípust tartalmazó listát, amelyek a büntetőintézkedések tárgyát képezték. Ez felöleli a teljes kereskedelmi forgalmunkat. Akkor világosan közöltük velük, hogy ezt nem lehet mindet blokkolni vagy nyomon követni” – ismerte el Szerin Zumangarin kereskedelmi miniszter egy június végi interjúban.
Tárgyalásokat folytattak az amerikaiakkal és európaiakkal a lista szűkítésében. „Jelenleg 104-féle árucikknél tartunk. A munka még tart” – jelentette ki, hozzátéve, hogy több mint száz vállalat van érintve, de a nevüket nem volt hajlandó elárulni.
Washington Örményországot tekinti a másik fő csatornának, amelyen keresztül Moszkva tiltott technológiához jut. „Elsősorban olyan termékekre összpontosítunk, mint a számítógépes csipek, valamint az orosz rakétákhoz és drónokhoz szükséges integrált elektronikus rendszerekhez használt elemek – nyilatkozta áprilisi kazahsztáni látogatásán Matthew Axelrod, a nemzetbiztonsági és csúcstechnológiákkal foglalkozó, a kereskedelmi minisztérium alá tartozó amerikai Ipari és Biztonsági Iroda (Bureau of Industry and Security – BIS) titkárhelyettese. – Szeretném világossá tenni, hogy az ilyen termékek Kazahsztánon keresztül történő szállítása Oroszországnak az exportellenőrzés közvetlen megsértése” – tette hozzá.
