Brit cégek több százmillió font értékben exportálnak felszereléseket és gépeket Közép-Ázsiába, amelyek szinte biztosan Oroszországban kötnek ki, és segítik Vlagyimir Putyin elnök háborúját Ukrajna ellen – derült ki a Sky News elemzéséből. A hírtelevízió adatelemzése szerint többek között drónalkatrészek, optikai felszerelések és nehézgépek jutnak kerülő úton Moszkvához.
Fotó: Getty Images
Az ukrajnai invázió után az Egyesült Királyság is széles körű szankciókat foganatosított Oroszország ellen, és az oda irányuló árukivitel ennek következtében élesen, 74 százalékkal zuhant.
Már csak élelmiszert, egészségügyi és egyéb humanitárius cikkeket szállítanak,
a korábban az export zömét kitevő nehézgépek, elektronikai felszerelések és autók kivitele gyakorlatilag megszűnt.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a szankciós rezsim hihetetlenül sikeres, és a kormányszóvivő is kiemelte, hogy London „vezette be a legszigorúbb gazdasági büntetőintézkedéseket egy jelentős gazdasággal szemben”.
Szédítő ütemben nő az export
Gyanúsan megugrott azonban az olyan országokba irányuló brit export, mint Kirgizisztán, Örményország, Üzbegisztán és más közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok, amelyek változatlanul fenntartják a kapcsolatot Moszkvával.
Az Üzbegisztánba irányuló brit kivitel szédítő ütemben, több mint 1100 százalékkal növekedett, és a zöme nehézgép és jármű, amelyet közvetlenül Oroszországba már nem szállítanak. Hasonló szintű az ugrás Örményország esetében, amely viszont rohamosan növekvő mértékben exportál Oroszországba.
A legaggasztóbb az egészben az, hogy
a Közép-Ázsiába exportált brit áru egy része kettős felhasználású, vagyis fegyvergyártásra is alkalmas.
A közép-ázsiai országok gazdasága Mongóliától Kazahsztánon keresztül Üzbegisztánig erőteljesen növekedett tavaly , és ez várható idén is az Oroszországgal folytatott kétoldalú erősödésének és az onnan érkező hazautalásoknak köszönhetően.
Európa is ezt csinálja
Robin Brooks, a washingtoni székhelyű Institute of International Finance globális pénzügyi szolgáltató vezető közgazdásza szerint hasonló figyelhető meg más európai országok, például Németország és Lengyelország esetében is.
Fotó: AFP
Szerinte az exportvolumenek növekedése annyira őrületes, és annyira nincs összhangban az érintett országok gazdasági adataival, hogy csak egy észszerű magyarázat létezik: a végső célállomás Oroszország.
Nyugat-Európában az és Európai Unióban ez a jelenség már tart egy ideje, Brüsszelben is tudnak róla. A kulcskérdés az, hogy miért nem tesznek ellene semmit központi uniós szinten
– nyilatkozta a hírtelevíziónak.
Brit tisztviselők azzal érvelnek, hogy folyamatosan próbálják szigorítani a szankciós rendszert, amelynek a megsértése súlyos bűncselekménynek számít, és nagy összegű pénzbüntetéssel vagy büntetőeljárással büntethető.
Bizonyítékok az ukrán fronton
Az EU-nak van egy 45 árukategóriát tartalmazó listája – az úgynevezett „közös kiemelt fontosságú termékek” –, amelyeket megtaláltak az orosz fegyverek harctéri maradványaiban.
Fotó: Olekszandr Gimanov / AFP
A Sky News elemzése szerint a háború kitörése óta több mint 500 százalékkal nőtt a brit export négy kaukázusi és közép-ázsiai államba ezekből az árukból, amelyeket dokumentáltan ukrán állampolgárok megölésére használtak.
A Kirgizisztánba, Örményországba, Grúziába és Üzbegisztánba exportál brit áruk messze legnagyobb kategóriáját a „repülőgépek, helikopterek vagy pilóta nélküli repülőgépek alkatrészei”, vagyis olyan berendezések teszik, amelyekből drónokat és más repüléstechnikai egységeket lehet készíteni.
A brit vállalatok hatmillió font értékben exportáltak ilyen árukat a négy országba, messze többet a korábban megszokottnál. (Egy font 452,7 forint.) Az egyéb tételek között szerepelnek adatfeldolgozó gépek, repülésnavigációs berendezések és rádiónavigációs segédeszközök.
„Az a tragédia, hogy valahányszor az ukránok szétszednek egy drónt, egy rakétát vagy egy kommunikációs eszközt, akkor találnak bennük az EU-ból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származó alkatrészeket, amelyeket 2022 óta gyártottak” – hangsúlyozta Tom Ketinge, a világ legrégebbi védelmi kutatóintézete, a Royal United Services Institute gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó központjának alapítója és igazgatója.
