Ferihegyi repülőtér visszavásárlása: már készül a törvény, amely megágyaz minden idők legnagyobb magyar üzletének

Törvénytervezet jelent meg a kormányzati honlapon az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról. Ennek előkészítője a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A vonatkozó dokumentumokat társadalmi egyeztetés céljából tették közzé, ennek határideje október 25., addig bárki véleményezheti.

Az előterjesztés rövid tartalmi összefoglalójában három szempont olvasható a módosítás okaként:

1. a felszámolási eljárásokban felmerült gyakorlati tapasztalatok figyelembevétele, adódó jogszabály-módosítási szükséglet, 
2. a nemzeti vagyonról és az állami vagyonról szóló törvényt módosító rendelkezéseinek pontosítása, amelyek kiegészítik a vagyongazdálkodási szabályokat, 
3. végül a postai szolgáltatásokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása a jogszabályok közötti koherencia biztosítása érdekében.

Ezek közül első olvasatra mindenképp a második pont tűnik a leglényegesebbnek. Ez ugyanis magában foglalja a légi közlekedési törvény módosítását is, méghozzá úgy, hogy a jogszabályt kiegészíti egy-egy alcímmel és paragrafussal. Összefoglalva arról szól, hogy 

Ha pedig ez megtörténik, akkor erre az állami cégre a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Ennél több az indoklásban sem szerepel, mindenesetre nem nehéz belelátni a változásba, amely a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. állami visszaszerzésének ágyaz meg. Ugyanis az szeptember eleje óta tudható, hogy a kormány vételi ajánlatot tett a cég többségi, állítólag 51 százalékos részére. A konkrét vevő pedig egy állami irányítás alatt álló befektetési társaság lehet. A kisebbségi pakett szakmai befektetőhöz kerülne, a hírek szerint a francia Vinci Airports érdeklődik iránta. Ők meghatározó reptéri üzemeltetők Európában és a régióban is.

Hogy mekkora lehet a vételár, az nem ismert, de a sajtóban előszeretettel használják 

Ha így is van, fontos tudni, hogy ennek egy jelentős része mintegy 1,5 milliárd eurós hitelátvállalás lenne, vagyis durván 3 milliárd eurót, nagyjából 1155 milliárd forintot kellene kifizetni érte. Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy minden idők legnagyobb üzletére készül a magyar állam. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig már arról is beszélt, honnan teremthetik elő rá a forrásokat.

Az összeg kétségtelenül hatalmas, de korántsem megalapozatlan. A ferihegyi repülőtérnek ugyanis egész Európában párját ritkító a növekedési potenciálja. Erről részletesen az alábbi cikkben írtunk.