„Reméljük, hogy a hét szűk esztendőnek végre van” – ezzel kezdte beszédét Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara hagyományos gazdasági évnyitóján, ahol a pódiumon ezúttal is helyet kapott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök. A kamara elnöke szerint a világ átrendezés előtt áll, Európa szerepe folyamatosan csökken, miközben Kína és a Távol-Kelet egyre nagyobb szerepet tölt be a világgazdaságban.
Parragh László szerint jól állnak a csillagok, látszódik a befektetésekben, hogy jönnek vissza Európába, ráadásul Kína egyre gyakrabban ruház be itt a kontinensen. Szerinte az egészséges szuverenitás és függőség terén meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. A világgazdaság dimenzióváltásának nyertesei kell hogy legyünk – tette hozzá.
A tavalyi év 0,8 százalékos recessziót hozott össze a gazdaságban, miközben a továbbra is feszes, ezt tartja Parragh a legnagyobb eredménynek. A beruházások ugyan csökkentek, de mindig magas az arány, ezt mutatja a tavalyi FDI-arány.
Válságok sorozatán vagyunk túl, de stabil számokat produkálunk
– mondta a kamara elnöke, hozzátéve, a gazdasági szereplőknek kell kihasználniuk a lehetőségeket, amelyeket a kormány megteremt. A növekedést gátló tényezőkről elmondta, hogy a lakosság nagyon óvatos, erre korábban figyelmeztettek, de szerinte ez teljesen normális.
– fogalmazott Parragh.
A német és a magyar gazdaságot is összehasonlította: a németek időben helyreálltak 2008 után, azóta viszont fordult a kocka, kétszer akkora volt a magyar növekedés, tehát megvalósult a reálfelzárkózás. A német is csökkent tavaly, ez azért baj, mert „ha a németeknek nem megy jól, nekünk se megy jól”, de úgy látja, ezt ellensúlyozhatja a keleti nyitás.
Parragh hangsúlyozta, hogy nem lehet a migrációval megoldani a demográfiai krízist.
A piaci igényeket nem támogató kamatkörnyezetben vagyunk
– utalt szűkszavúan a jegybank és kamara között fennálló vitára, de többet nem kívánt erről mondani. A munkaerő-utánpótlásra rátérve elmondta, hogy Ausztriában a dolgozók egyötöde külföldi hátterű, ehhez képest nálunk ez az arány 2 százalék, tehát „bőven van hova fejlődni”. Az osztrák GDP 2,7-szerese a magyarnak, ez 3 százalék volt 2010-ben. Ugyanakkor 2030-ra nem fogjuk utolérni őket, figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ezzel együtt folytatni kell ezt a trendet.
Hangsúlyozta, hogy a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet teremt, a kormány dolga pedig a szigorú szabályozás.
Az új gazdasági növekedési modell szerinte új egyensúlyi háromszögben jöhet létre. Látszik a mindennapok szintjén, hogy a zöldberuházások milyen jelentőségűek a gazdaságra nézve. A növekedést támogató hitelezés kulcskérdés, itt a valós folyamatoktól elszakadtunk – jegyezte meg Parragh, aki szerint törekedni kell a fix kamatozású hitelek fenntartására. A vállalatok biztonsága szempontjából ugyanis ez fontos. A harmadik pillér pedig a növekedés fenntartása, ebben szerinte minden vállalkozásnak megvan a felelőssége, ezt a felelősséget nem vállalhatja fel a kormány.
A magyar cégek helyzetéről elmondta, hogy szükséges egy organikus növekedés, kellenek a magyar közepes kkv-k, mint a német modellben, de közben jelentős kihívásokkal kell szembesülniük. Mindenesetre leszögezte, hogy külső segítségre van szükség, ilyen egy növekedésbarát adórendszer, vagy az adatszolgáltatás rendszerének felülvizsgálata.
Az MKIK elnöke szerint az EU-csatlakozási szerződés alapja az volt, hogy a négy szabadság elve érvényesül, ezt Magyarország megtette, bizonyos értelemben lemondtunk a piacaink egy részéről, így átadtuk az élelmiszerpiacunk egy részét is. Szerinte sikerült sokat változtatni, de mindig van helye a magyar tulajdonszerzésnek.
Épp ezért az EU-források nekünk járnak, ez nem alamizsna
– hangsúlyozta Parragh, hozzátéve, hogy a cégeknek a költségeiket is racionalizálniuk kell a tudatos finanszírozás mellett. De szükség van válságállóságra is, a vállalati kultúra fejlesztésére, ami csak tudásalapon képzelhető el, „ezt más nem fogja helyettünk elvégezni”.
Kiemelte azokat a programokat, amelyekben a jegybank részt vett, ilyen a Baross Gábor hitelprogram vagy a Széchenyi-kártya program, ez szerinte egy hatékony piaci termék, ugyan 5 százalékos, de szeretnének kialkudni 3-4 százalékos kamatozású hiteleket.
Magyarország ma ott van Európa legjobb szakképzési rendszerei között
– vélekedett Parragh, hozzátéve, hogy az Euroskills versenyen második helyet értek el a magyar fiatalok, sőt, ma már többen járnak szakképzésbe, mint gimnáziumba.
Varga Mihály: stabilitás és fellendülés
A suszter maradjon a kaptafánál – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint egy ilyen nyitott gazdaság, mint a magyar, nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel.
Európa, ahova az exportunk kétharmada irányul, még mindig lejtmenetben van
– mondta a tárcavezető. Kitért a német gazdaság kilátásaira, ahol nulla százalék körül van az üzleti hangulat. Nem véletlen szerinte, hogy 1,3-ről 0,2 százalékra csökkentette a gazdasági növekedési prognózisát. „Javulgat a helyzet, de lényegesen lassabban, mint vártuk.”
Varga Mihály szerint a nehezén túl vagyunk, az infláció és a reálbérek is kedvező irányba mozdultak el.
Ám hozzátette, hogy a gazdaság tavalyi évével nem lehetünk elégedettek. Az államháztartás kapcsán rávilágított, hogy túlságosan magas, de olyan pályát határozott meg a kormány, amely a következő években újra visszaviszi 3 százalék alá a hiányt.
Nagyjából 6,5-7 százalék körül volt a deficit tavaly, idén 4,5 százalékot célzott meg a kormány, jövőre 3,7 százalékot, 2026-ra 2,9 százalékot.
A pénzügyminiszter szerint ezzel nem lógunk ki a régióból. Az államadósság viszont újra csökkenő pályán van. Emlékeztetett, hogy 2010-ben még 80 százalék fölött volt, ezt sikerült lehozni 65 százalékra 2019-ben. Bár a járvány alatt felemelkedett, most újra csökkenő pályán van. Rámutatott: az Európai Bizottság is úgy véli, hogy a magyar gazdaság fokozatosan helyreáll, jövőre már a magyar növekedés lehet az egyik legmagasabb.
Sikerült legyőzni az ikerdeficitet
A GDP-ről és az egyensúlyról elmondta, ledolgoztuk a visszaesést, már 2021 nyarán elértük a 2019-es szintet, ezzel szemben Csehország még mindig nem. Ugyanakkor kockázat még az államadósság, a kamatkiadások tetemes terhet jelentenek. Viszont rögzítette, hogy csak azok az országok tudnak tartósan növekedni, ahol alacsonyabb a hiány és az államadósság, ilyen Dél-Korea, Németország.
Jó hír viszont, hogy a folyó fizetési mérleg visszapattant, az energiaárak normalizációja segíti ezt a folyamatot, a kormány is különböző intézkedésekkel vett részt a korrekcióban. Varga Mihály rámutatott: közben az ország nettó adóssága 10-15 százalékos tartományban mozog, szemben a 2000-es évek közepével, amikor 50 százalék fölött volt. Ezért a magyar gazdaság jóval kisebb kockázattal fut ma, mint 10-15 évvel ezelőtt. A magyar adórendszerre rátérve elmondta, hogy központi eleme a családtámogatások fenntartása, ebből továbbra sem szeretnének visszalépni. A társasági 10 százalék alatt van, Svájccal egy csoporban vagyunk ezzel, ami kedvező szerinte.
Átalakulás a világgazdaságban
A bevallások kora lejárt
– mondta a pénzügyminsizter, aki szerint az eÁFA adminsztrációs könnyítést jelent a vállalatok számára.
A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világon, szerinte nagyon összetett, bonyolult szerkezete van a gazdaságnak, ami jó.
De még fontosabbnak tartja, hogy zajlik egy átalakulás a világban. Az exportunkban 32 százalékról 26,5 százalékra csökkent a német részesedésünk. Ugyanakkor a közép-európai piacok is egyre dominánsábbá válnak, ami egy fontos szerkezeti átalakulásra mutat rá Varga szerint.
A lakossági állampapír -állományról elmondta, hogy 2010-ben még 3 százalék volt a teljes adósságon belül, most 22 százalék. Emiatt sokkal stabilabb a finanszírozás. „Szerencsére a magyar lakosság egyre jobban megtanulja, mit jelentenek az állampapírok” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az szerkezete is kedvezőbb lett. Rámutatott: 2024-ben az állami kamatkiadások majdnem a felét jelentik a lakossági törlesztésnek. „Sokkal jobb, ha Szabó Józsi bácsi kapja meg az állampapírok hasznát, mint ha a Templeton” – mondta a pénzügyminiszter.
Nagy Márton: kulcsfontosságú a lakossági és vállalati óvatosság oldása
A minisztérium a következő két hétben egy versenyképességi csomagot tesz le az asztalra – kezdte a beszédét Nagy Márton, aki jelezte, hogy a növekedés a vállalatokon és a lakosságon múlik, ezért fontos az óvatossági motívum oldása.
Sok válságot láttam már, de ez egy nagyon nehéz válság volt
– fogalmazott, hozzátéve, hogy 2019-ben szépek voltak az adataink, a hiány, az adósság, a kamatok, a munkanélküliségi ráta.
2026-ban fogunk újra ilyen számokat találni.
Szerinte hét-nyolc év, mire visszajövünk ezekből a válságokból. A Covid-válság kapcsán úgy vélekedett, hogy a beruházásvezérelt gazdaságpolitika jó modell, de a Covid-válságban és az energiaválságban volt egy nagy különbség:
„Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha mindkettő egyszerre restriktív” – jegyezte meg. Az ikerdeficit megoldódott, ugyanakkor leszögezte, hogy a folyó fizetési mérleg kinyílása miatt történt meg. Az ikerdeficit nem fenyeget már minket, tette hozzá.
Jó hír a munkanélküliségi ráta emelkedése
Az inflációról elmondta, hogy erős defláció van, az ipari termelői árak is ezt erősítik. A munkahelyek megmaradtak, a foglalkoztatottsági ráta 80 százalékra emelkedett.
A munkanélküliségi ráta emelkedése jó hír
– mondta a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy egyre több inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon. A reálbérek újra emelkednek, ugyanakkor azt mondta, hogy nem fenntartható a mostani szint, az év egészében 5 százalék körüli mérték a kívánatos. Úgy látja, hogy tavaly növekedés terén „bementünk” az unió átlaga alá, ez 2024-ben és 2025-ben megfordul.
Odaszúrt Matolcsynak is, itt nem arról van szó a fogyasztás ösztönzése terén, hogy a modell változna meg.
A kiskereskedelem 0 és 1 százalék közé érkezhet januárban szerinte, miközben a turizmus már 10 százalékkal növekedett. Tehát egy helyreállás van a fogyasztás terén. Megkérdezték a lakosságot is, csináltak egy felmérést, hogy miért történt a fogyasztás visszaesése: 80 százalékban a magas inflációval magyarázták, de szerinte ezeket a tényezőket a kormány elhárította. A vásárlásoknál pedig az élelmiszerekre fordította a legtöbb kiadását a lakosság.
A belgazdaságra nem tudok pozitívumot mondani
– mondta a miniszter az ipar teljesítményéről. 2023 decemberében még mindig visszaesett, miközben az exportértékesítés lassul. Az a hatás, ami a tavalyi növekedést megtámasztotta, kezd visszaesni. Viszont jó hír, hogy a fogyasztás helyreállásával a belgazdaság kezd magára találni. Itt is végeztek felmérést a cégek körében, amiből kiderült, hogy az energiaárak még mindig problémát jelentenek. Viszont saját tőkéből akarnak beruházni, ami a magas kamatkörnyezetből és a nagy likviditásból fakad.
Problémák az exportunkban
Az exportra rátérve elmondta, hogy a jármű- és az akkuexport decemberben mínuszba fordult. Szerinte áruszinten és GDP-szinten is elöl vagyunk Európában, úgy, hogy nincs benne a BYD és a CATL. Van egy technikai kitettségünk Nagy Márton szerint.
Akár hiszik az emberek, akár nem, tízmilliárd euró értékű akkumulátort exportálunk évente, döntően Németországba.
A probléma egyik oka, hogy Németország megszüntette tavaly év végén a támogatási programját, ezért most mindenki a szektor visszaesésére számít.
Félmillió új munkavállalóra van szükség
A foglalkoztatottság terén egyre jobban állunk, a 15–64 éves korosztály majd 90 százaléka dolgozik. Az idősebb korosztály egyre aktívabb, itt már 70 százalék az arány, szemben a 15–24 év közöttiekkel. Ezért itt van a tartalék.
Továbbra is azt gondoljuk, hogy félmillió új munkavállalóra van szükség, fel fog menni 5,2 millióra a foglalkoztatotti létszám
– ismételte meg Nagy Márton, ezért a munkaerőpiac aktivitását kívánja növelni a kormány a Ginop-programokon keresztül
A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint eddig gondolták
Végezetül rátért a lakossági és a vállalati hitelezésre. Tavaly év végén már elmozdulás volt látható, van egy nagyon erős fordulat szerinte. Hangsúlyozta, nem fokozatos, sokkal erősebb ez a fordulat, ami a vállalati és a személyi hiteleknél látszódik.
A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint gondoltuk
– mondta Nagy Márton.
Hozzátette, hogy ebben a kormányzati programok is szerepet játszottak, „ebben jól állunk”. A Baross Gábor hitelprogram forrásai egyre inkább a beruházásokra helyeződnek át. Emlékeztetett rá, hogy az NHP-ban is, amihez neki is köze volt, a piac tisztázása miatt a forgóeszköz-hitelezés volt fókuszban, ezt a tendenciát most is követik.
A fogyasztás, a belgazdaság és a hitelpiac helyreállítása zajlik, az egy „challange”, kihívás – fogalmazott a miniszter.
Orbán Viktor: a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak
A miniszterelnök szerint a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak, úgy látja, hogy a sikeres gazdaságpolitika feltételei a gazdasági kihívásokat kezelő minisztériumok, és a bázist jelentő kamara is a helyén van.
Akkor mire való a miniszterelnök? – tette fel a kérdést, aki szerint józan paraszti ésszel nyugvó tételekre van szükség, ezért tartják a kormányt is.
Van egy paraszti bölcsesség, hogy mindig az a jobb, ha nekünk tartoznak, nem mi tartozunk, de ez a helyzet még nem áll fenn
– mondta a kormányfő, hozzátéve, nagyon magas adóssággal küzdünk. A második bölcsesség szerinte, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. A költségvetési hiány e tekintetben nem állja ki az idő próbáját – tette hozzá.
A harmadik bölcsesség, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ezért minden erővel arra kell mozdulni, hogy az embereket meggyőzzék, hogy van értelme dolgozni. A negyedik tétel, hogy mindig az a jobb, ha mi keresünk másokon, nem mások mirajtunk.
Azt a jó hírt hoztam, hogy a gazdasági stabilitás a gazdasági és a pénzügyminiszter, valamint a kamara együttműködésének köszönhetően adott
– fogalmazott. A kormányfő szerint visszakapcsolásos időszakot éltünk, most arra van esély, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tudunk venni. Erre azért vagyunk képesek, mert a korábbi válságok nem zúztak minket össze. A korábbi válságok olyan lemondással jártak, hogy az ember úgy érezte, hogy mindent vagy semmit játszik. Most azt látják, hogy a reálgazdaság átvészelte ezt az időszakot. Ez annak köszönhető, hogy hagyták, hogy a vállalatok és a lakosság is keressenek.
Átvették a Nyugat szerepét a keletiek
A második dolog, hogy a Nyugatot majmoló gazdaságpolitika helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett el gondolkodni a kormány.
Amíg a nyugatiak nem tudnak beruházni, addig a keleti gazdaságok ruháznak be – mondta a kormányfő.
Ezzel együtt szerinte azonban szégyen, hogy a magyar vállalatok a beruházások terén csak a negyedik helyen vannak. Olyan mélyről indultunk, hogy ez megbecsülendő – tette hozzá.
A Nyugat lecsatlakozna
A háborúra rátérve Orbán emlékeztetett rá, hogy a teljes világgazdaság átszabásáról beszélt egy évvel ezelőtt, ez a folyamat azóta felgyorsult. A geopolitikai változásról elmondta, hogy súlyos dilemmát állít elénk.
Azt látjuk, hogy a világ nyugati fele homlokegyenest eltérően ítéli meg, mint a világ nem nyugati fele.
A világ összes többi része nem akar elköteleződni ebben a háborúban. Ugyanígy áll a helyzet a Tajvan körüli konfliktusban és az izraeliben is. Szerinte ezzel a geopolitikai realitás felülírja a gazdasági észszerűséget, lényegében a technológiai fejlődést is már politikai szempontok határozzák meg. A lecsatlakozás műszó arról szól, hogy a Nyugat válassza le magát a világ többi részéről, ugyanis az a veszély fenyeget, hogy elveszít erőforrásokat a keletiekkel szemben. Szerinte Európa nem is hiszi el magáról, hogy olyan belső változásokat képes elindítani, amelyek a nyugati vállalatok versenyképességét a keletiek szintjére emelné.
Hogy ez a vita hogy alakul, alapvetően befolyásolja Magyarország lehetőségét. Ha visszatér a hidegháború, akkor Magyarország két világ határára fog kerülni.
Mi arra tettünk fel lapot, hogy sikerül nekünk ezt a két világ közötti állaptot fenntartani. Ugyan a Nyugat részei vagyunk, de nem választhatjuk le magunkat a világ keleti feléről
– magyarázta a magyar kormány külpolitikai motivációit a miniszterelnök.
Európa nem tudja elkerülni, hogy felfegyverkezzen, Ukrajna nem nyerhet
Hangsúlyozta, Európa nem tudja elkerülni, hogy felfegyverkezzen.
Szerinte ezt időben kezdte el a magyar kormány, sőt két-három évvel korábban belekezdett, „sikerült hamarabb elkapni a fonalat”, ez szerinte a zöldátállás terén is így van.
Ezt a háborút Ukrajna nem nyerheti meg, de fordítva is így van. Az oroszok ezt a háborút nem nyerhetik meg a nyugatiakkal szemben
– mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy emiatt béketárgyalások lesznek. Szerinte nagy vita lesz erről, mi vagyunk az egyetlen ország, aki azt mondja, hogy az idő az oroszok oldalán van, ezért nekünk az az érdekünk, hogy mihamarabb lezáruljon ez a konfliktus. Ezzel szemben Nyugaton azt hiszik, hogy az idő nekik dolgozik, „ez egy értelmes gondolat, ha az ember az Atlanti-óceán partján ül”. Szerinte nekünk az az érdekünk, hogy az orosz határ minél távolabb legyen, egy módon lehet elkerülni, hogy közeledjen az orosz határ, hogy a Nyugat leül az oroszokkal tárgyalni. „Most teljesen egyértelmű a helyzet, az idő az oroszok oldala felé hajlik” – mondta, hozzátéve, hogy ugyanaz lesz a helyzet, mint a második világháborúban, amikor Európa nem tud beleszólni a saját helyzetébe.
Donald Trump az egyetlen esély
Ez nem néz ki jól, az egyetlen esélyünk, ha Donald Trump visszatér
– mondta a kormányfő, aki szerint nem szólhatunk bele az amerikaiak döntésébe, de elmondhatjuk a véleményünket, főleg, ha nem látjuk bele a mostani adminisztrációba, hogy gyors békét teremtene.
A szuverenisták képviselik a józan észt
A júniusi EP-választásokra kitérve elmondta, hogy furcsa dolgok történtek mostanában, érthetetlen, hogy számolták ki, hogy 2035-re ki kell vezetni a robbanómotoros autókat. Most meg, amikor közeledünk a határidőhöz, lelassul ez a folyamat. Hangsúlyozta, hogy az EP-választások nagy jelentőségűek lesznek az észszerűség szempontjából. Az egyik oldalon lesznek a föderalisták, a másikon a szuverenisták. A vállalkozók szempontjából inkább a józan ész számít, ami helyett Európában ideológiavezérelt a gazdaságpolitika. Szerinte Európa legnagyobb baja, hogy akik elfoglalják a meghatározó pozíciókat, tipikusan baloldali, ideológiai emberek. Ezzel az a baj, hogy nem tudják egyensúlyba tartani az eszméket és a realitást.
Szerinte arra van szükség, hogy egy jobboldali, a valóságot jobban tisztelő politikai kurzus jöjjön létre Európában, erre van esély, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy ebből lesz-e áttörés.
Létrejöhet egy szlovák-magyar-szerb-osztrák együttműködés
Kitért a V4-ek együttműködésére, amelyben szerinte van még szufla, még van élet, a miniszterelnökök szintjén életszerűbb, de azt is látni kell, hogy a szuverenista államok együttműködési formája is kibontakozóban vannak.
Szerbek, szlovákok és osztrákok ebbe az irányba haladnak, könnyen lehet, hogy a V4-ek mellett egy ilyen együttműködési forma is létrejön.
Kifektető magyar vállalatokra van szükség
A miniszterelnök a profitegyenlegről is beszélt. Szerinte az dönti el a gazdaságunk helyzetét, hogy ez miképp alakul. Meg van győződve arról, hogy csak egy nyitott gazdaság adhat méltó életet a magyaroknak, ezt a helyzetet meg kell oldani. Általában 4-6 milliárd euró megy ki az országból, ennek is van haszna ugyan, de ez kimegy. A dilemma abból fakad, hogy ha profittilalom van, akkor nem lesznek beruházások, ezért legalább ennyit kell begyűjteni a világból, tehát a magyar vállalatoknak ennyit haza kell hozniuk, ez 1,3-1,5 milliárd euró összesen.
Ehhez még hozzá lehet venni az uniós támogatásokat, de még úgy sem jön ki az egyenleg. Ezért azt a kérést fogalmazta meg, hogy támogassák azokat a nemzeti bajnokokat, akik képesek arra, hogy külföldön profitot termeljenek. Külön megemlítette a Molt és az OTP-t, de szerinte nem kell kishitűnek lenni. Ha van kifektetési stratégia, akkor annak mennie kell a következő időszakban, különben mindig marad kizsákmányoltságérzésünk. Így nem lehet élnünk, ezt meg kell oldani – szögezte le a miniszterelnök.
Négy éve lesz a kormánynak visszatérni az alacsony hiányhoz
A kormányfő szerint, ha nem akarjuk a növekedést kockára tenni, akkor nem olyan egyszerű megtalálni a költségvetési egyensúly helyreállításának évét. Eközben az unió most tér vissza a korábbi fiskális szabályokhoz, így most szeptemberben várható döntés, hogy miképp történjen ez. Négy évet fognak megadni, tehát tartjuk a menetrendet, akkor lesz egy pufferévünk, hogy az uniós szankciók kockázata nélkül teljesítsünk.
