Mivel semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten.
Jens Stoltenberg kijelentette:
Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot.
Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell – húzta alá.
A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erőknek, hogy több területet szabadítsanak fel.
A szomszédunkban nyitott új frontot Amerika és Kína: Horvátországban esnek egymásnak a nagyhatalmakAz Egyesült Államok tűzzel-vassal küzd az ellen, hogy Kína túl nagy befolyást szerezzen Európában. A Huawei 5G-terjeszkedése után az európai kikötőket is védelmébe venné Washington. Kína a horvátországi fiumei kikötő felújítására és ötvenéves üzemeltetésére nyert el egy tendert, amelyet amerikai nyomásra Zágráb végül visszavont, és egy dán–horvát konzorciumnak adott ki. |
Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.
Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg
– mondta.
A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely – mint mondta – megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírója, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát. Az újságírót az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztattak le a múlt héten Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy minősített információkat próbált megszerezni. Stoltenberg az esetet aggasztónak nevezete, és kijelentette: az újságírók munkáját, valamint a szólás- és médiaszabadságot tiszteletben kell tartani.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásához a NATO indiai- és csendes-óceáni partnerei – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea –, valamint az külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozik.
Stoltenberg a partneri együttműködés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta:
Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei globálisak. Ami ma Európában megtörténik, az holnap Kelet-Ázsiában is megtörténhet.
Végezetül közölte, hogy kedden összeül a NATO–Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével.
