A horvátországi Fiumében javában zajlik a kikötő felújítása. A munka melléktermékeként több száz méteren keresztül tornyosulnak a fémhulladékhalmok a vízparton. Az építkezés három kínai vállalathoz köthető, amelyek elnyerték a megbízást az új hajókonténer-terminál építésére és ezzel együtt ötvenéves üzemeltetésére.

Rijeka Harbor in Croatia
Fotó: Nik Wheeler / Corbis via Getty Images

Az Egyesült Államok már a Trump-kormányzat idején is próbálta akadályozni a kínai koncesszió megszületését, és ezt a politikát a Biden-adminisztráció is továbbviszi. A két elnök politikájában gyakorlatilag ez az egyetlen közös pont. 

Washington attól tart, hogy a fiumei mélytengeri kikötő kínai kézre kerülésével túlságosan megnőne Peking befolyása a közép-európai piacon.

Amerikai és horvát tisztségviselők arról számoltak be, hogy az USA-ban a színfalak mögött pánikhangulat alakult ki a fiumei szerződések miatt – erről a The Wall Street Journal írt. Washington állítólag diplomáciai eszközök mellett a hírszerzésen keresztül is próbálja rábírni a NATO-tag Horvátországot, hogy tartsa távol Kínát a kikötőitől. A fiumei kikötő fejlesztésére és üzemeltetésére a dán hajózási vállalat, az AP Moller-Maersk A/S is ajánlatot tett. Ez utóbbit az Egyesült Államok minden lehetséges eszközével támogatja.

A háború felpörgette a horvát kikötők forgalmát

Az adriai forgalomnövekedésben az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy szerepet játszott az orosz–ukrán háború is. A személyforgalomban Split viszi a prímet.

Az amerikai nyomás végül elérte a célját. Az Európai Unióval közösen rá tudták venni Horvátországot, hogy törölje az addigi tendert, amelyet új feltételekkel ismét meghirdettek 2021-ben. 

Ekkor a 2,7 milliárd eurós koncessziót a dán hajózási vállalat egyik alegysége, az APM Terminals és a horvát logisztikai vállalat, az ENNA Logic kapta.

A fiumei kikötőben kialakult Kína-ellenes politika nem egyedülálló Európában. Korábban az Egyesült Államok hatására hasonló helyzet alakult ki a kínai Huawei Technologies 5G-hálózataival kapcsolatban, amelyeket szintén kizártak Európából.

Kína az elmúlt években már jelentős mértékben növelte a befolyását az európai kikötőkben. Többek között Spanyolországban, Belgiumban és Görögországban terjeszkedtek, az utóbbi esetében többségi részesedésük van a pireuszi kikötőhatóságban. Az USA korábban Hamburg kikötőjében lépett fel a kínai befolyásszerzés ellen, ám itt a kezdetektől megvolt az ellenszél Olaf Scholz német kancellár koalíciós kormányának több tagja részéről.