Gőzerővel készülnek a horvátok a szerdai parlamenti választásokra. Az ország történetében most fordul először elő olyan helyzet, hogy egy voksolást nem vasárnap tartanak. A választások napját az ellenzéki köztársasági elnök tűzte ki április 17-re, de magyarázatot nem adott a különös időpontra.
Bár a választások az előzetes várakozásokkal ellentétben a hét közepére esnek, délnyugati szomszédunkban a politikai szituáció mégsem mondható hétköznapinak.
A felmérések szerint ugyanis egyetlen párt sem lesz képes az abszolút győzelemre és a kormányalakításra.
A legtöbb szavazatot várhatóan az országot nyolc éve kormányzó, konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kaphatja. Andrej Plenkovic miniszterelnök pártja azonban az elmúlt években meggyengült. Több vezető politikus is távozott a soraiból, közülük többen saját mozgalmat is alapítottak. Ez a jobboldali szavazatok elaprózódását és néhány kisebb párt parlamenti megjelenését eredményezi.
Ilyen párt például a Domovinski pokret a (Haza mozgalom) és a MOST (Híd) is. A második legtöbb szavazatot várhatóan a Szociáldemokrata Párt, az SDP szerzi, de így is szinte borítékolható a történelmi vereség. A párt jelenleg nem túl népszerű, a legismertebb politikusuk, Zoran Milanovic köztársasági elnök ugyanis megválasztása után, alkotmányos kötelességének eleget téve kilépett a pártból. Ez azt jelenti, hogy a kampányban sem vehetett részt, noha ezen szabályt egyesek szerint alkalmanként megszegte.
A baloldali pártok közül egyébként az SDP mellett várhatóan bejut a parlamentbe a zágrábi polgármester zöld-liberális mozgalma, a Mozemo (Képesek vagyunk rá) és az isztriai regionális párt, az IDS is. Ami a szavazatok regionális eloszlását illeti, az ország Zágrábtól keletre és délre eső részein inkább a jobboldal áll jobban. A fővárosban és attól északra, illetve nyugatra elterülő részeken pedig a baloldal győzelmét jósolják a szakértők. A regionális győzelmek ellenére a 151 fős parlamentben várhatóan senkinek sem lesz többsége, ezért a következő hetek a koalíciós tárgyalásokról fognak szólni.
Kiszivárgott hangfelvételek
A választások utolsó hetét alaposan felborzolták azok a kiszivárgott hangfelvételek, amelyeken Andrej Plenkovic halható, amint egy pártgyűlésen beszél. A miniszterelnök többek között azt mondta, hogy a MOST tagjai őrültek, a vezetőik pedig orvosi esetek, akik kezelésre szorulnak. A Domovinski pokret elnökéről pedig
a felvételeken azt állítja, hogy a saját, halott nagymamája is jobban elvezetné a pártját, mint ő,
mert annyira alkalmatlan. Ezek a kijelentések azért is rendkívül kényesek, mert az említett jobboldali pártok akár potenciális koalíciós partnerek is lehetnének. Ebből a szempontból némiképp jobb helyzetben van a baloldal, a parlamenti patkó ezen oldalán helyet foglaló pártok ugyanis sokkal könnyebben tudnának egymással koalíciót kötni.
A felvételeken egyébként Plenkovic arról is beszél az aktivistáinak, hogy ha kell, rángassák ki az embereket az otthonaikból, és buszoztassák el őket a szavazóhelyekre.
Királycsináló kisebbségek
A horvát parlamentben a politikai pártok jelöltjei mellett nyolc nemzeti kisebbségi képviselő is bekerül. A magyar törvényekkel ellentétben ezek a képviselők teljes mandátummal bírnak. Az előző kormánykoalícióban a HDZ az ő szavazataikkal tudott csak kormányt alakítani, ezért könnyen előfordulhat, hogy a történelem megismétli önmagát, és a kisebbségi képviselők döntenek ezúttal is az ország sorsáról. A nyolc kisebbségi parlamenti képviselő között egyébként egy magyar is van. Személyéről a magukat előzetesen magyar nemzetiségűnek valló horvát állampolgárok döntenek. A képviselői székért idén egyedül Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke indul, ezért ő már biztosan mandátumot fog szerezni.
