Bő egyórás tusványosi előadásában Orbán Viktor kitért arra, hogy

  • ha hatalmon marad Donald Trump és Angela Merkel, akkor ma nincs háború, az orosz–ukrán konfliktust ugyanis diplomáciai síkon is sikerülhetett volna rendezni,
  • a migráció változatlanul fennálló probléma, és ha nem következik be a demográfiai fordulat, ellakják tőlünk Magyarországot és a Kárpát-medencét,
  • az energiaválságról szólva a kormányfő megnevezte, hogy az oroszok mellett az arab energiafüggőségből szabaduló kínaiak és a nagy amerikai vállalatok is nyertek a háborún,
  • a hazai rezsikérdés kapcsán pedig leszögezte: le kell jönni a gázról és áttérni az áramra, hiszen van atomerőművünk és megújuló energiánk,
  • visszatérhetünk 2024-ben a növekedés útjára, ehhez azonban új megállapodásokat kell kötnünk Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is,
  • Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején,
  • a csehekkel és a lengyelekkel 2030-ra a nyertesei lehetünk Európa átalakuló erőviszonyainak, ehhez azonban politikai stabilitásra és erős gazdaságra van szükség, az utóbbi kapcsán a technológiaváltást is megemlítette, élen az akkumulátorgyártással.

Előzmények 

A miniszterelnök már csütörtök óta a rendezvényen tartózkodik, aznap este a helyszínen tekintette meg a Sepsi OSK–Olimpija Ljubljana Európa Konferencia Liga-selejtező mérkőzést. A kormányfő pénteken a Kárpát-medencei magyar vezetőkkel egyeztetett. Elhangzott, hogy az elhúzódó ukrajnai háború nemcsak Magyarországot, hanem a határon túli magyar nemzetrészeket is súlyosan érinti, ezért 

folyamatos egyeztetésre van szükség a gazdasági és társadalmi károk elhárításához. A résztvevők kifejezték szándékukat, hogy a válság ellenére is meg fogják őrizni a magyar nemzetpolitikának az elmúlt tizenkét évben elért eredményeit.

A megbeszélésen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Forró Krisztián, az MKP elnöke, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Jankovics Róbert, a HMDK elnöke és Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke vett részt, a magyar kormányzat oldaláról pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

NÉMETH Zsolt; ORBÁN Viktor; TÕKÉS László
Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort az idén három év után rendezték meg újra, mivel számos egyéb tömegrendezvényhez hasonlóan a koronavírus-járvány miatt tavaly és tavalyelőtt elmaradt. 

Varga Mihály Tusnádfürdőn: csak akkor tudunk segíteni Ukrajnának, ha nem omlik össze az unió gazdasága

A szomszéd országban zajlik egy háború, és nem kérdés, hogy ki az agresszor, de csak akkor tudunk segíteni Ukrajnának, hogyha nem omlik össze vagy nem esik szét az Európai Unió gazdasága. Ezt Brüsszelben is meg kellene érteni – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Orbán Viktor 1998 óta rendszeresen tart előadást Tusványoson, legutóbb, 2019-ben arról beszélt, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. Orbán ezúttal Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét követően szólal fel.

Percről percre

10.15 Átvette a szót a kormányfő, aki a bevezető gondolatok után leszögezte: nagyot fordult a világ a 2019-es Tusványos óta, akkor még optimisták, bizakodók lehettünk, ezek után a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede köszöntött be. Kijelentette, hogy az utóbbi időszakban a nyugati világ megrendíthetetlen tartóoszlopai is repedezni kezdtek. Utalt ezzel arra, hogy azt hittük, a tudomány védőburkában élünk, erre jött a Covid. Azt is gondoltuk, hogy nem lehet újra háború, mégis lett, ráadásul a szomszédunkban. Orbán a sort azzal folytatta, hogy a hidegháború visszatérését is kizártuk, márpedig a világ számos vezetője ma is ezen dolgozik.

10.22 Szórványos füttyszó és bekiabálás zavarta meg a miniszterelnök beszédét, a Tusnádfürdőn meglehetősen szokatlan jelenet után rövidesen helyreállt a rend. 

10.30 Az adatok azt mutatják, jobb hely lett a világ, a közhangulat szerint mégis rosszabb. Úgy fogalmazott Orbán Viktor, hogy a rivális civilizációk kitanulták a nyugati technológiákat, de az értékrendet nem vették át. A legfájóbb ebben az a miniszterelnök szerint, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést.

10.36 Jóval több a temetés, mint a keresztelő – mutatott rá a kormányfő a demográfiai fordulat szükségességére. Ha ez nem következik be, ellakják tőlünk Magyarországot és a Kárpát-medencét – bocsátotta előre. Kitért a migrációra is: meglátása szerint a Nyugat ma már sokkal inkább poszt-Nyugat, félő, hogy 2050-re a kontinensünkön a nagyvárosi népesség több mint 50 százalékát alkotják majd a nem európai származású emberek.

NÉMETH Zsolt; ORBÁN Viktor; TÕKÉS László
Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda

10.45 Mindennap óriási kockázatokat vállalva egyensúlyoz az EU és a NATO. Orbán szerint ez nem a mi háborúnk, mégis azzá vált, hiszen az orosz–ukrán háborúra válaszlépésként adott brüsszeli szankciók bennünket is súlyosan érintenek. A miniszterelnök szerint fontos megértenünk, hogy mit miért tettek az oroszok, de ha meg is értjük, az nem jelenti azt, hogy el is fogadjuk. 

10.51 Orbán Viktor szerint ha Donald Trump marad az Egyesült Államok elnöke, Németország kancellárját pedig ma is Angela Merkelnek hívják, akkor az orosz–ukrán konfliktust diplomáciai síkon is sikerül rendezni, és ma nincs háború.  

10.55  Mivel nem volt ilyen szerencsénk, Orbán szerint azzal kell szembenéznünk: a nyugati stratégia tévesen épül arra, hogy Ukrajna angolszász kiképzőkkel, nyugati fegyverekkel háborút nyerhet Oroszország ellen. Mint ahogy a szankciók sem gyengítik le jobban Oroszországot, mint a nyugatot, és az is hiú ábránd, hogy a világ mindenképpen felsorakozik majd mögöttük.

11.05 A gazdaság és az energia kérdésére térve a kormányfő onnan indított, hogy nézzük meg, ki jár jól ezzel a háborúval. Az, akinek van saját energiaforrása. Bár az oroszok kevesebb energiahordozót adnak el, sokkal több a bevételük. A kínaiak is jól járnak, hiszen energetikailag eddig ki voltak szolgáltatva az araboknak, ezzel a függés feloldódott, eközben ráadásul a nagy amerikai cégek, így az Exxon, a Chevron és a ConocoPhillips is, sokat kerestek a háború okozta gazdasági helyzeten.

ORBÁN Viktor
Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda

11.10 A rezsicsökkentés átalakítására kitérve a miniszterelnök kiemelte: míg tavaly a rezsicsökkentett és a piaci ár közti különbség 296 milliárd forint pluszteher volt az államnak, addig a mai árak mellett az idén ez már 2051 milliárd lett volna. Kiadta a jelszót Orbán: le kell jönni a gázról, át kell térni az áramra, hiszen van atomerőművünk és megújuló energiánk.

11.17 Minden válságból erősebben jövünk ki, mint ahogy belementünk, a kormányfő ezt azzal támasztotta alá, hogy hiába gyűrűzött be 2020-ban a Covid-válság, a vásárlóerő-paritáson számított GDP tekintetében Görögországot és Portugáliát is megelőztük. Ahhoz, hogy a felzárkózás a háborús hatások közepette is megtörténjen, Orbán szerint új megállapodást kell kötni Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal. Ez is kell ahhoz, hogy 2024 körül visszakapaszkodhassunk a régi, növekedési pályára. 

11.19 De valójában „2030-ra gyúrunk”, akkorra ugyanis átalakulnak a ma ismert erőviszonyok Európában, és azon kívül, globálisan is. Megerősödnek addig a csehek, a lengyelek és mi is. Ekkorra válhatunk az Európai Unió nettó befizetőivé, viszont ekkorra csúcsosodhatnak ki a világ ma még részben nem is ismert problémái. 

11.20 Magyarország lokális kivétel lehet a globális recesszióban. A kormányfő szerint ebben több tényező is segíthet, ilyen az, hogy nekünk még megvan a határvédelmünk" és családalapú a társadalmunk, valamint éppen most csináljuk a nagy hadiipari fejlesztéseket és diverzifikáljuk az energiaforrásainkat. Emellett ki kell használnunk a technológiaváltást, példaként az akkumulátorgyártást említette. Szintén nagy esélyünk az intenzív külfölditőke-beáramlás fenntartása.
11.25 A világban zajló politikai, gazdasági változásokról beszélve Orbán Viktor példaként hozta fel George Friedman Vihar a csönd előtt című könyvét, a világhírű stratégával készített exkluzív VG-interjút itt olvashatja