Rendkívüli a szárazság a Horvátország északnyugati részén fekvő Isztriai-félszigeten. Az ország Olaszországhoz legközelebb eső részén az elmúlt három hónapban néhol csak négyzetméterenként öt liter eső hullott, de a legcsapadékosabb helyeken sem haladta meg az égi áldás mértéke a 25 litert.
Fotó: Hemis via AFP
Annak ellenére, hogy a térség gazdasági húzóerejének számító idegenforgalmi szektornak ez nem okoz problémát – hiszen a turista akkor boldog, ha nem esik –, az isztriai lakosok aggódnak. A csapadékhiány miatt ugyanis a félsziget egyes részein már korlátozni kellett a vízfogyasztást. Ez leginkább a kertészeket és a mezőgazdászokat érinti, akik a korlátozások miatt nem tudnak öntözni, ezért kiszáradnak a növényeik.
Az olajbogyó válthatja a cseresznyét a magyar kertekbenA változó éghajlat miatt északra vándorolnak az egyes növényfajok. |
A Glas Istre horvát regionális portál szerint az idei aszály akkora, hogy még a híresen szárazságtűrő olívatermés is nagyon rossz lesz, a bogyók zöme ugyanis már most, zölden lehullott a fákról. A helyzet a horvát tengerpart többi részén sem sokkal jobb, kiadós eső gyakorlatilag sehol sem volt az utóbbi időszakban.
Ezzel párhuzamosan június utolsó napjaiban az országos melegrekord is megdőlt. Kninben 40,2 fokot mértek.Az extrém szárazság és a szokatlanul meleg június miatt a zágrábi kormány múlt héten az egész országban tűzgyújtási tilalmat rendelt el, ennek ellenére idén már 28 nagyobb erdőtűz volt az országban.
Az időjárás Horvátország szárazföldi részein valamivel kedvezőbb volt, bár az idei év ott is szárazabb a megszokottnál. Ez érezhető az idei gabonatermésen is, amely 25 százalékkal gyengébb a tavalyinál. Ha folytatódik a szárazság, akkor a mezőgazdászok szerint idén alig terem majd kukorica, de a napraforgó és a szójatermés is nagyon gyenge lesz, emiatt pedig további áremelkedések lesznek a boltokban.
Az aszály már az energiaellátást is veszélyezteti OlaszországbanRóma nyolcmilliárd euróval toldja meg az kezelésére szolgáló keretet. |
