Durván megemelkedtek a török ruhagyártók költségei, miután a kormány 30 és 100 százalék közé emelte a textilre kivetett importvámokat egy hete. Az államvezetés célja, hogy a helyi textilgyártókat támogassa az olcsó importtal szemben. Ennek vannak pozitív, ámde negatív hatásai is. Utóbbinak eshetnek áldozatul az európai fogyasztók is.
Fotó: Shutterstock
Habár az exportőrök kérhetnek kivételezést az importvámok megemelése alól, maga az eljárás költséges és időigényes, a gyakorlatban pedig alig nyújtana kézzelfogható előnyt az érintett vállalatoknak. A Reuters beszélt több, a ruházati szegmens tisztségviselőjével, akik szerint
a kormányzati intézkedés megfojtja a török gazdaságban jelentős szerepet betöltő ipart, amely nemcsak, hogy leépítésre kényszerülhet, de Banglades és Vietnám mögé szorulhat a világpiacon.
Török eredetű ruházati cikkeket ugyanis nemcsak a kínai, de márkaüzletekben is találhatunk. A H&M, a Mango, az Adidas, a Puma és a Zara is támaszkodik a kis-ázsiai ország termékeire. Seref Fayat, a török ruhaipari gyártók szövetségének elnöke szerint a divatmárkák legfeljebb ötödével emelhetik az áraikat úgy, hogy azzal még nem tántorítják el a vásárlókat.
Az ágazatot már így is több nehézség sújtja: magas az infláció, kisebb a lakossági kereslet, alacsonyabbak az árrések, valamint magasak a kamatok.
Törökország tavaly 10,4 milliárd dollár értékben exportált textil, 21,2 milliárd dollár értéken pedig ruházati termékeket, amivel a világ ötödik, illetve hatodik legnagyobb exportőrévé vált. Törökország az Európai Uniónak textilből a második, ruházati termékekből pedig a harmadik legnagyobb beszállítója volt tavaly. A részesedése ugyanakkor 12,7 százalékra csökkent a 2021-es 13,8 százalékról. Ez annak tudható be, hogy a Covid–19 járvány ideje alatt a beszállítói lánc felborult, így a márkák előbb a földrajzilag közelebbi törököktől vásároltak, később azonban kiderült, a török könnyűipari árucikk kevésbé vonzó alternatíva a versenytársakkal szemben.
Fotó: AFP
A textil- és ruházati termékek exportja több mint 8 százalékkal csökkent idén októberig. Sokan elveszítették az állásukat és cégek kerültek a bezárás közelébe. Az iparágban dolgozó alkalmazottak száma augusztusra 170 ezerrel, azaz 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Más szereplő szerint a lépés rávilágít arra, hogy az iparágnak a tömegtermelés helyett a magasabb hozzáadott értékű termékekre kellene helyeznie a hangsúlyt.
A török gyártók ugyanis már nem tudnak versenyezni az ázsiaiakkal.
Jelenleg a török ruhaáru 40 százalékkal többe kerül az európai vásárlónak egy bangladesinél. Ez a különbség néhány éve még csak 15-20 százalék volt. Igaz, a bangladesi dolgozók nemrég a sarkukra álltak és magasabb bért harcoltak ki maguknak, ami miatt a nagy divatmárkáknak is többe kerülnek az általuk elkészített termékek. Így nem lefutott még a meccs, nem biztos, hogy végérvényesen elvesztette piaci pozícióit a török ruhagyártás.
