Az EU sürgősségi mentőalapja – amelyet az adósságválság csúcspontján hoztak létre – megoldás lehet egy mostani égető problémára: a hadiipar fejlesztésére. A Politico című lap értesülései szerint az összesen 422 milliárd eurós Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) megmaradt forrásaiból finanszíroznák a nagyívű fegyverkezési terveket. Az egyelőre még csak előkészítési fázisban lévő elképzelések szerint az alap a fegyverek vásárlásához szükséges olcsó hiteleket biztosítaná.
Európa-szerte egyre erősödik a fegyverkezési kényszer. Ursula von der Leyen is – szakítva korábbi zöldítési elkötelezettségével – egyre nagyobb hangsúlyt helyez az unió védelmi képességeinek növelésére újraválasztási kampánya során. A nagy kérdés azonban a pénz. A tagállamok és az EU is kétségbeesetten próbálják a hó végi aprót összekapargatni. A tagállamok zsebe azonban a miatt üres, tudják, hogy fizetniük kell, csak nem akarnak – nem nagyon van miből.
EU – védelmi kényszer, de miből?
Az általában jól értesült brüsszeli lap forrásai szerint napirenden van az is, hogy az ESM megmaradt forrásait az ukrán újjáépítésre fordítják. Az ukrán háború a harmadik évébe lépett, s Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a kockázattal jár, hogy Európa szorult helyzetbe kerül. A volt elnök ugyanis korábbi ciklusában határozottan kiállt a NATO átalakítása mellett, megkövetelte, hogy a tagállamok teljesítsék vállalásaikat – s GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. A gond itt is csak az, hogy nincs pénz.
Az Európai Bizottság által kikényszerített szigorú kiadási szabályok erősen korlátozzák a blokk képességét arra, hogy további pénzeket csoportosítson át védelmi célokra.
Az ESM-pénzek átcsoportosításának ötlete még korai stádiumban van – valószínűleg ezért is nyomták ki a sajtónak, hogy tesztelje a közvélemény és a tagállamok reakcióit. Az ötletgazdák feltehetően arra bazíroznak, hogy a már meglévő alap maradékainak ilyetén felhasználása elfogadhatóbb lehet a tagállamok számára, mint a korábban napirenden lévő lehetőségek. Ilyen volt például
- a meglévő uniós költségvetés kibővítése – ami a tagállamoktól további befizetéseket követelt volna meg,
- a befagyasztott orosz hozamának felhasználása,
- vagy egy közös európai kötvénykibocsátás.
A kezdeti esélylatolgatások azt mutatják, hogy a franciák és a balti államok támogatnák az új ötletet. A többség azonban feltehetően szilárdan kitart amellett, hogy az ESM maradjon meg az esetleg bajba jutott országok mentőalapjának. Az ESM céljainak megváltoztatásához szükséges a 20 eurózónás tagország pénzügyminisztereinek jóváhagyása – nem lesz könnyű mindannyiukat meggyőzni az elképzelésről.
Brüsszel eddig sem csinált titkot abból, hogy keresi az ESM újbóli felhasználásának lehetőségeit. Bár közel 300 milliárd euró értékben nyújtott kölcsönöket Görögország, Írország, Portugália és Ciprus ingatag gazdaságának, valamint a spanyol bankoknak, de ez körülbelül egy évtizeddel ezelőtt történt, és azóta nem sok minden történt.
A valutaunió mára sokkal stabilabbá vált – pénzügyi szempontból legalábbis –, mint az adósságválság idején,
így végső soron logikusnak tűnik, hogy az ESM-et átalakítsák. A tagállamok egyéni érdekei azonban általában gátat szabnak az ilyen lépéseknek. Tavaly például tavaly Olaszország megvétózta azt a reformot, amely lehetővé tette volna, hogy az alapból bankokat is menteni lehessen.
Támogatók és ellenzők
A védelmi alappá való átalakításnak viszont most nagyon erős támogatói vannak. Emmanuel Macron francia elnök az EU-ról szóló áprilisi beszédében utalt arra, hogy az ESM számos területen finanszírozhatna kiadásokat – anélkül, hogy a védelmi kiadásokra kitért volna. Enrico Letta volt olasz miniszterelnök a múlt hónapban az uniós vezetőknek címzett, jelentésében már nyíltan javasolta, hogy
az alap egy ország GDP-jének akár 2 százalékát kitevő kölcsönöket is nyújthatna védelmi és biztonsági célokra.
Az alap vezetője, Pierre Gramegna volt luxemburgi pénzügyminiszter is felvetette az ötletet, februárban azt javasolta, hogy az alapnak segítenie kellene az orosz agresszió terhét nyögő államoknak.
Ha országok pénzügyi nehézségekkel küzdenek, vagy az ukrajnai háború miatt elveszítik a pénzpiachoz való hozzáférésüket, nos, meg kell vizsgálnunk, hogy ... hogyan segíthetnénk ezen
– mondta egy konferencián.
Róma: a vétó lehetőség is egyben
A rendes uniós költségvetéstől eltérően a mentőalap nem egyszerűen egy közös kasszában lévő készpénz. Az általa folyósított hiteleket kötvények kibocsátásával finanszírozzák, amelyeket az euróövezet tagjai által közösen fizetett letét garantál. Olaszország azonban egyelőre vétóz mindenféle ESM-reformot, ami erősen megkérdőjelezi az alap jövőjéről folytatott vitákat. Az ESM-et finoman szólva sem szeretik Rómában, hiszen az adósságválság idején az onnan kapott kölcsönök feltétele számos népszerűtlen megszorító intézkedés volt. Úgy is mondhatnánk, hogy
az ESM emlegetése egy fix választási vereséggel ér fel az olaszoknál.
A helyzet persze az adósságválság óta sokat változott, s a jelenlegi felállás szerint éppen Giorgia Meloni olasz kormányfőnek jöhetne kapóra az alap védelmi célú átalakítása – csökkenthetné ugyanis az olasz büdzsére nehezedő nyomást. Az olasz kormányfő tett is egy erős lépést ebbe az irányba, amikor még az év elején közölte, hogy
az olasz vétó lehetőség lehet arra, hogy ezt az eszközt hatékonyabbá alakítsuk át.
Az ötletelés és a háttérkavarás mindenesetre már elindult Brüsszelben. Pierre Gramegna, az alap vezetője fogja össze a változtatási szándékokat, s jelentését várhatóan a jövő hónapban vitatja meg az euróövezet pénzügyminisztereivel. Az Európai Bizottság azt is tervezi, hogy a vezetők szintén júniusi csúcstalálkozója előtt a védelemmel kapcsolatos javaslatok további listájával áll elő.
