Donald Trump szerint az Egyesült Államok száz százalék, hogy a NATO tagja marad, ha megválasztják elnöknek, egészen addig, amíg a szervezet európai tagjai tisztességesen játszanak.
A republikánus elnökjelölt mindezt Nigel Farage-nak mondta el egy interjúban, melyet kedd este sugároz a brit GB News tévécsatorna. Trump ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az európaiak ne éljenek vissza az amerikai támogatással.
A volt elnök szavai talán megnyugtatják az európai vezetőket, akik attól tartanak, hogy Trump újbóli elnöksége esetén az Egyesült Államok kilépne a szövetségből. A politikus ugyanis évek óta rendkívül kritikus az észak-atlanti szövetséggel szemben, amit tovább fokozott, amikor azt mondta a múlt hónapban, hogy
még bátorítaná is Vlagyimir Putyin orosz elnököt arra, hogy tegyen amit akar a szövetség azon tagjaival szemben, akik nem tartják be kötelezettségüket a felé.
A NATO azt várja tagjaitól, hogy éves GDP-jük 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, amit számos ország nem tart be, igaz, ezek jellemzően nem az Oroszország közelében lévő tagállamok.
A Farage-nak adott interjú során azonban puhította álláspontját Trump, de továbbra is hangsúlyozta, hogy mennyire fontos, hogy Európa méltányos részt vállaljon a védelmi kiadásokból – írja a Politico.
Amikor a Brexit-párti politikusból műsorvezetővé vált Farage közvetlenül rákérdezett, hogy vezetése alatt az Egyesült Államok megtámadott szövetségesei segítségére sietne-e, Trump azt mondta, hogy igen.
A volt elnök azt is kifejtette, hogy
hazája és egyes problémák között egy szép nagy óceán van, így a NATO főként az európaiaknak fontos, és ők visszaélnek ezzel.
A NATO szerint a tagállamok mintegy kétharmada költi GDP-jének legalább 2 százalékát védelemre, míg Trump első ciklusa idején rendszeresen sürgette az európai tagokat, különösen Németországot, hogy növelje védelmi kiadásait. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a haderő fejlesztését főként amerikai fegyverek vásárlásával tudják megtenni a NATO tagjai.
Európa mindenesetre egyre kevésbé hisz az Egyesült Államok megbízhatóságában, ami az afganisztáni kivonulás vagy éppen az ukránoknak szánt hadisegélyek folytatásának elmaradása mellett nem is csoda. Mind a két eset azt bizonyítja ugyanis, hogy nem érdemes hinni Washington elkötelezettségében.
