nélkül nincs kedvezményes hitel nélkül pedig ma kitermelhetetlenek a kamatok – emelte ki az MKIK és a Kavosz Zrt. közös vállalkozásfejlesztési konferenciáján Krisán Lászlóm a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Éppen ezért mindennél nagyobb szükség van a támogatott hitelekre, amelyek a teljes finanszírozási piac mintegy felét adják. A KAVOSZ a Széchenyi-kártyával pedig a legnagyobb szereplője a támogatott hitelpiacnak. Mint mondta, annyira erős ez a konstrukció, hogy bizonyos szektorokat, mint a például a turizmus, pont ez a termék mentette meg.
Krisán László elmondta, hogy a következő időszakban is az a cél, hogy a Széchenyi-kártya kedvezményesebb feltételeket biztosítson, mint a piaci hitelezés, és reményei szerint hamarosan újabb kormányzati támogatásról tudnak majd beszámolni.
Tóth Róbert, a KAVOSZ E-Green Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a cég arra alakult meg, hogy a következő években képesek legyenek a kis- és középvállalkozásoknak elmagyarázni, hogy pontosan mit jelent az ESG, miért van rá szükség, milyen pillérei vannak, továbbá milyen feladatokat ró a rendszer indulása a kkv-k számára. Természetesen a finanszírozási oldalon képes lesz segítséget is nyújtani, hiszen az átállások, a fejlesztések, mind pénzbe kerülnek. A beszállítói láncok átvizsgálása komoly feladat lesz, és nyilvánvalóan a nagy vállalatok ESG-rendszereihez kell majd illeszkedniük a kkv-nak is – tehát egyértelmű, hogy ezzel lesz feladatuk a kisebb cégeknek is.
Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégiumának elnöke szerint a vállalkozások a fejlesztéseket gyakran összekeverik az innovációval. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának van vállalkozásfejlesztési és innovációs programja, amelynek a célja, hogy pontos képet adjanak a vállalkozásoknak, mi tekinthető innovációnak és mi fejlesztésnek. Ez egyáltalán nem mindegy a pályázatokon való részvétel pillanatában. Illetve fontos, hogy az MKIK be tudja csatornázni az egyes pályázatokba a potenciális vállalkozásokat.
Velkei Szabolcs, Machine Intelligence Zrt. képviseletében a mesterséges intelligencia szerepéről beszélt. Mint mondta, legalább kétszer már megváltást ígértek a MI használatával, ez most minimum a harmadik megváltási folyamat, ugyanakkor ma már sokkal előrébb tartunk, mint néhány évtizede. Napjainkban már a mesterséges intelligencia alkalmazásával képesek vagyunk tanítani (saját és hozzáférhető adatbázisok alapján) gépeket (deep learning). Itt a legfontosabb, hogy a vállalatban keletkező adatokat képesek legyünk menedzselni. Ez a legnagyobb élőmunkát igénylő feladat. Ugyanakkor a megfelelő adatmenedzseléssel a MI képes lesz megmondani, hogy a következő nap képes lesz-e a működésre a termelő gép, vagy nem – időt és pénzt spórolva az előrejelzésekkel. Ráadásul a deep learning képes lesz belenyúlni az emberi döntési folyamatokba, és képes lesz azokat javítani, vagy jelezni, ha hibásak.
Mindennek az alapja persze az adat. Hatalmas mennyiségű információra van szüksége a mesterséges intelligenciának a tanuláshoz, így a deep learning rendszerek felállításához szükséges megoldásokhoz definiálni kell a vállalatok termékét, és meg kell határozni, hogy melyek azok az alapvető adatok, amelyek szükségesen a MI fejlődéséhez. Ehhez több cég ad megoldásokat. Ott, illetve azoknál a munkafolyamatoknál érdemes alkalmazni az ilyen rendszereket, ahol kevés a munkaerő, vagy nem tudjuk mi magunk olcsón elvégezni a munkát. Viszonylag komoly költségekkel jár, de tervezhető és állandó a költségszerkezet, illetve számottevő megtakarítással jár, ami haszonként jelentkezik a vállalkozásban.
