A magyar gazdaság versenyképességének kitörési lehetőségeit bemutató délelőtti előadásblokk, valamint a bankszektor és az innováció kapcsolatára és a mesterséges intelligencia térnyerése fókuszáló második szekció után a rendezvény délutáni programjában a mesterséges intelligencia szabályozása és a magyar űripar helyzete vitte a prímet.
Jelenleg nincs vagy alig van jogi szabályozása a mesterséges intelligenciának, de az unióban ez nem sokat várat magára
– kezdte előadását Pokó Diána mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász. A technológiai szabályozásban megjelenik, hogy az emberi jogokat is védeni kell, hogy a demokratikus berendezkedést ne veszélyeztesse, hatása minimális lehessen. Maga a jogi szabályozás igénye 1942-ig nyúlik vissza, már Asimov is leírta, hogy „a robot nem sérthet meg embert”.
Fotó: Vémi Zoltán Világgazdaság
A jelenre áttérve a készülő uniós rendeletet összességében harminchat hónapon belül már alkalmazni kell – mondta a szakjogász. Hozzátette, lesz a hazai jogalkotónak is feladata, többek között tanúsítványok jelennek meg az MI-alkalmazások számára.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora arról beszélt, cél, hogy egy nemzetközileg jegyzett befektető egyetemet valósítsanak meg, a tudástranszfer irányába kívánnak előrelépni. Nem látott még olyat, hogy valamely itthon végzett hallgató külföldön ne állt volna helyt, így a hazai tudásállomány adott – mutatott rá. Nemcsak az innovációt kell tehát kezelni a rektor szerint, komoly feladat hárul az egyetemekre is abban a tekintetben, hogy ne csupán oktatási intézmény legyen.
Márton István, az MVM vállalati inkubációs osztályvezetője az innováció nagyvállalati lehetőségeiről, létjogosultságáról beszélt, melynek kapcsán kiemelte, hogy megkülönböztetünk belső és küldő innovációt. Saját vállalatában szerzett tapasztalatairól kiemelte, hogy létrehoztak egy egységes MVM tudásközpontot annak érdekében, hogy a tudás megmaradhasson és hasznosuljon a mindennapi munkavégzés és az innováció során. Kiemelt szerepet kap a vállalat MVM Edison programja.
A konferencia egyik legjobban várt programpontja volt az űripari kerekasztallal, amely Ferencz Orsolya a Külgazdasági és külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Pacher Tibor, a Pluli Space Technologies ügyvezetője, Zentai István, a Space Policy Expert, Spacebuzz Hungary Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke részvételével zajlott. Elhangzott, hogy immár három éve van nemzeti űrstratégia Magyarországon. A képzett szakemberekhez szükséges a tanárok képzése és az életpályamodell, hogy a már végzett szakembereket itthon tartsák.
A feladatunk az, hogy az innovációtól eljussunk a klasszikus méretű űripari ágazatig
– emelte ki Ferencz Orsolya.
A hadiipari kerekasztalon Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet ezredese, Baranyi Nándor, a Pro Patria műszaki igazgatója, Zámbó Marcell, a Security Operation Center vezetője, valamint Dicse Jenő, a SkillDict Zrt üzletfejlesztési igazgatója vett részt. Elhangzott, hogy a védelmi rendszerek még költségesek, ezzel párhuzamosan rohamosan megnőtt az igény a drónrendszerek vezérlése iránt is. Sokan megijedtek az orosz–ukrán konfliktustól és szeretnék javaikat, területiket megvédeni, ami Európa-szerte pluszmuníciót biztosít a hadiipari cégek számára. Egyelőre ugyanakkor még az ember irányít, „ő nyomja meg a gombot”, az AI nem vette át a hatalmat.
A felsőoktatás és a vállalati szektor összekapcsolódásáról Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, Kovács Levente, az Óbudi Egyetem rektora és Charaf Hassanm a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja beszélgetett. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a cégek és az egyetemek egymásra hangolása kulcsfontosságú, ennek az összehangoltságnak az eredménye az innovációs index értéke is. A befektetők felé szükséges a sikerességi ráta felmutatása, win-win helyzetekre kell törekedni.
