MKIK-KAVOSZ-konferenciák: Parragh László szerint nem a számháborúk időszakát éljük
Ma a vállalkozások számára a legfontosabb az információ és a tudás - mondta Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei kereskedelmi kamara elnöke az MKIK-KAVOSZ Zrt. „Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni kell” című konferenciája miskolci állomásán. A vármegyében is sokszor felmerül kérdésként a technológiai váltás, ugyanis a térségben sok az autóipari beszállító. Ugyanakkor nem mindegy, hogy elektromos meghajtású gépjárművekhez szállítanak be alkatrészeket, vagy hagyományos meghajtású autókhoz. Ehhez a váltáshoz komoly gazdasági fejlesztés szükséges.
Nem a számháborúk időszakát éljük
Bánné Gál Boglárka a vármegyei közgyűlés elnöke kiemelte: a céljuk egy olyan vármegyét működtetni, amely vonzó a befektetők számára és egyben képes megtartani a lakosságát.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal kezdte nyitóelőadását, hogy nem a számháborúk időszakát éljük, úgyhogy a magyar gazdaságból a jó adatokat kell kiemelni, mint például
- a foglalkoztatást,
- az export teljesítményt és
- az ország tőkevonzó képességét.
A kamara egyre fontosabb szerepet játszik a kis- és középvállalkozások támogatásában és fejlesztésében, ennek megfelelően felvállalja a híd szerepét a politika és a piac között.
Fontos, hogy sokáig úgy hittük – fogalmazott Parragh –, a piac mindent megold, képes minden tekintetben szabályoznia magát. Ám ez a gondolat téves:
a nagy vállalatok piaci erőfölényével nagyon könnyen vissza tudnak élni, és ha az állam nem avatkozik közbe egyes területeken, annak az a vége, hogy bizonyos szektoroknak megnő az adója.
A kamara ebben proaktív a politika felé, segíti a szabályozói szerepét.
A 30-50 éves korosztály tekintetében bőven az uniós számok felett áll a hazai foglalkoztatás, de a fiatalok körében kissé el vagyunk maradva – emelte ki beszédében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Így szükséges a fiatal és az idősebb korosztályra „lőni” a munkaerőpiaci mozgósítás tekintetében. Ezzel lehet 2030-ra 80-ról 85 százalékra növelni a foglalkoztatási rátát. Ezzel válik fenntarthatóvá a 4 százalékos gazdasági növekedés.
Sajnos a magyar demográfiai sajátosságok miatt évente sok munkavállalót veszít a hazai gazdaság. Várhatóan 2030-ra 300 ezer munkavállaló esik ki a rendszerből. Ezt csak úgy lehetne kiegyensúlyozni, ha családonként legalább 2,3-2,4 gyermek születne. Ma ez a mutató 1,5 és Czomba szerint ennek is örülni kell, mert 1,3-ról nőtt.
Vagyis éppen emiatt a következő időszakban szükséges lesz a harmadik országból származó munkaerő behozatala, de az államtitkár jelezte, hogy ez elsősorban a nagyvállalatok rendszereinek működtetésére lesz alkalmas. A kis- és közepes vállalatok továbbra is jellemzően a magyar munkavállalóknak adnak munkalehetőséget. Tehát a szektor rendkívül fontos a politika számára.
