A magyar gazdaság versenyképességének kitörési lehetőségeit bemutató délelőtti előadásblokk után tovább folytatódott a Világgazdaság és a Figyelő között Évadnyitó Innovációs Konferenciája. A délutáni első programblokknak a bankszektor és az innováció kapcsolata, valamint a mesterséges intelligencia térnyerése volt a fő fókusza.
Frisch Tamás, a Hewlett Packard Enterprise tanácsadási üzletágvezetője előadását azzal kezdte, 1900-ban a motorizáció jelentette az innovációt – párhuzam a mai korral, hogy az újítás beépül a mindennapokba, ám a kutatás-fejlesztés és a vívmányok alkalmazása már más új modellek létrehozását jelenti, többek között a mesterséges intelligenciát és annak alkalmazását.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A legtöbb cégnek azonban a meglévő modell alkalmazása az elsődleges, illetve új modellek alkotása a már meglévők kapcsán. (Emlékeztetőül: a ChatGPT például generatív típusú mesterséges intelligencia.) Az AI üzleti haszna ritkán származik csupán egyféle felhasználásból – emelte ki Frisch Tamás, hozzátéve, hogy nagyobb hangsúly van a meglévő alkalmazottak képzésén, ami a jelenlegi tevékenység hatékonyságát növeli. Azoknál a cégeknél, ahol a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, ott a meglévő alkalmazottak harminc százalékát tovább kell képezni – mutatott rá, megjegyezve, hogy ehhez a hozzáállás elsajátítása is szükséges. Érdekesség, hogy ma a könyvelők is olyan szoftvereket használnak, ami harminc évvel ezelőtt az informatikus privilégiuma volt, és ez a folyamat lesz a jellemző három évtized múlva a mesterséges intelligencia és a könyvelői szakma kapcsán is.
Az elhangzott előadás után a fintech kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét Hankiss László, a Gránitbank vezérigazgató-helyettese, Fónai Imre, a K&H Kate és Beyond Banking vezetője, Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke, Horváth Balázs, a RovanHill vezérigazgatója, valamint Czimer Gergely a Raiffeisen Bank Zrt. vállalati digitális és fizetési megoldások vezetője részvételével. Ezen a szakmai eszmecserén elhangzott, hogy a startupok, fintech cégek nehezebben jutnak finanszírozáshoz az elmúlt két évben, és a nehéz szabályozási környezetnek meg kell is felelniük. A bankok az utóbbiak jelenlétét eleinte gyanakvással figyelték, most viszont részben konkurenciái is egymásnak, közülük ugyanakkor nem mindegyik versenytárs, egy e-számlázó például nem tekinthető annak, ráadásul szüksége is van banki kapcsolatra. Azonban arra is van példa, hogy egy-egy sikeres fintech cég előbb-utóbb (részben) bankká válik.
Nem elhanyagolható az ügyfelek szerepe sem, hiszen számít, hogy minél többen legyenek digitálisan aktívak. A Gránitbanknál 90 százalék feletti a digitális csatornák használata – ismertette Hankiss László. Érdekességnek jelölte meg azt is, hogy a vállalati szolgáltatások kevésbé áttekinthetőek, mint a lakosságiak, kevés az a folyamat, ami teljesen digitálisan intézhető. Elhangzott még, a csak mobilbankot használók aránya növekszik, lesznek majd, akik „internetbankkal kombinálják a mobilt”, ez főleg a befektető típusú ügyleteknél lehet hasznos.
Ezt követően Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. innovációs és pályázati irodavezetője előadásában arról beszélt, hogy náluk is kezd elterjedni a mesterséges intelligencia használata. Céljuk a hatékonyabb terápia megvalósítása kevesebb mellékhatás mellett, a könnyű alkalmazhatóság pedig mind orvos-, mind betegoldalról kiemelt szempont. Egy egyszerű hasonlattal élve, hasonlóra törekszenek most is, mint a Cavinton 1975-ös bevezetésénél, az orvosság ismertsége, eredményessége, gazdasági haszna számokban jól mérhető. Ezzel kapcsolatban Budapesten és Debrecenben is zajlanak nagyszabású kutatások.
Zarándy Pál, a 4iG Nyrt. csoport mobil- és 5G stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy az élen járnak az 5G hálózat kiépítésében. Ez kiemelten fontos terület az innovációban is, az alkalmazási terület sokrétű, amire egy gyakorlati példát hozott az előadó. Az 5G hálózathoz kapcsolódóan egy drón hajtott végre vízimentés-gyakorlatot a Balatonon, így ez már nem csupán a jövő, hanem a jelen is.
