Olyan vállalkozások kellenek, amelyek az ötletből piaci terméket vagy szolgáltatást hoznak létre – közölte Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára a 32. Innovációs Nagydíj átadóján. Hozzátette: a cégeknek vállalniuk kell a kockázatot, ugyanakkor a kormányzat igyekszik ösztönözni, hogy az minél nagyobb hányadát tegye ki az innováció.
Vitályos Eszter kifejtette, hogy innováció gyakorlatilag bármi lehet, ami kisebb közösségnek, de akár az egész világnak is fontosak lehet: lehet ilyesmi szoftver, gyártósor, irodai eszköz – bármi, ami könnyebbé és jobbá teszi a hétköznapokat.
Az innováció elsődleges céljaként említette az árbevételt, a GDP-hez hozzájárulást: ez a gazdasági hatás.
A kiemelt fejlesztések jellemzője, hogy képesek innovatív választ adni a társadalmi kérdésekre: ez pedig a társadalmi hatás.
A miniszterhelyettes emlékeztetett, hogy a nagydíj három évtizedes történetében több mint 240 innovációt díjaztak már, ugyanakkor jelentős tartalékai vannak a magyar gazdaságnak az agrárium, a környezetvédelem, az energetika és a szellemi tulajdon terén.
Jól kell reagálni, tudatosan építkezni és vállalni kockázatot: innoválni
Kitért a Neumann János-programra is, amelynek kiemelt célja, hogy összekösse a vállalati szektort a felsőoktatással, emellett három kitörési pontot is meghatározott:
- Digitális átállás: kihasználni, hogy nagy teret nyer a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia
- Egészséges élet: nemcsak a várható élettartamot, hanem az egészségben eltöltött évek számát is növelni kell
- Zöldátállás: energetikai rendszerek megújítása, agrárium, vízügyek
Vitályos Eszter örömmel nyugtázta, hogy a tavalyinál hússzal több pályamunka érkezett be idén, majd így összegzett: „A gazdasági életben csak azok a cégek maradhatnak fenn ,amelyek jól reagálnak, tudatosan építkeznek és innoválnak.”
Hasonló szellemben nyilatkozott Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke is, elismerve:
a duális gazdaság terén van még hova fejlődnünk, de azért van olyan cég és olyan szektor, ahol már felvesszük a versenyt.
Ilyen szerinte a gyógyszeripar, amely olyan innovációs közeget hozott létre, hogy világszínvonalú termékek jöhetnek létre. Abban a tekintetben is példamutatónak nevezte a gyógyszeripar tevékenységét, hogy nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is hozzájárul a magyar gazdasághoz, ráadásul a felsőoktatással is együttműködik.
Mobilizálni kell a belső erőforrásokat!
A szigorú pályázati kiírás mellett a 21. Magyar Innovációs Nagydíjra 57 pályamunka érkezett be, ami Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke szerint egyszerre öröm és bánat, hiszen nőtt az érdeklődés, ugyanakkor a potenciálisan érintett több tízezer céghez képest kevés a konkrét pályázat, kivált, hogy „ezek többsége is inkább ötlet, mintsem megvalósult innováció”.
Kifejtette, hogy a kilencvenes években a külföldi tőke új impulzust adott a magyar innovációnak, idővel azonban ezek a hatások eltompultak, így tőke és technológia hiányában csak a tudásunkra és kezdeményezőkészségünkre támaszkodhatunk. Megjegyezte: az egy órára vetített munkahatékonyságunk az EU-átlag 70 százalékára tehető.
Belső erőforrásaink mobilizálása lehet a megoldás. Ennek kiépítése azonban a legnehezebb feladat, mert több mint fél évszázadra kiestünk a szerves fejlődésből
– folytatta Závodszky Péter. Úgy vélte, a gazdasági szerkezet mellett a társadalom állapota is meghatározó, ezért a humán tőke tartalékainak mozgósítását reméli középtávon, amivel egybeesik a kormány szándéka.
Alaposan vizsgálódott a zsűri
Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, hogy februárban zajlottak le a szakértői értékelések: legalább két, olykor három profi értékelő vizsgálta a pályamunkákat.
A 31 tagú testület tagjait úgy válogatták össze, hogy a tudomány, az ipar és a kormányzat is képviselve legyen.
Emeli a pályázat értékét, hogy idéntől a pályázatokon pluszpont jár azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a nagydíjon megméretnek, és legalább dicséretet érdemelnek ki.
A szakmai zsűri gyógyszerkutatási, gyógyszerfejlesztési, nanotechnológiai, ipari technológiai, élelmiszeripari, valamint oktatástechnológiai tevékenységeket értékelt kiemelkedő színvonalúnak a 2023. évben elért jelentős innovációs teljesítményük alapján: a fődíjat az Egis kapta.
Az innovációs szezonhoz kapcsolódva a múlt héten rendezte meg a Figyelő és a Világgazdaság az Innovációs Évadnyitó Konferenciát. Az esemény fő partnere a Magyar Innovációs Szövetség volt, a szervezet ügyvezető igazgatója pedig nem tudja eléggé hangsúlyozni az innováció fontosságát a hazai vállalatok számára. Mátrai Gábor szerint aki nem foglalkozik az innovációval, az könnyen kieshet a piacról a következő években. A Mátrai Gáborral készült vidcastot itt nézheti meg:
