Egyre több kínai vállalat igyekszik olyan módon megőrizni a hozzáférését az amerikai piachoz, hogy Mexikóban nyit gyárat, így kerülve el az amerikai vámokat és korlátozásokat, melyek egy része még csak a tervezőasztalon létezik.
Az Egyesült Államok ugyanis majdnem az elnök személyétől függetlenül egyre inkább szeretné, ha kevésbé függene a kínai termékektől, legyen szó elektromos autókról, napelemekről, csipekről vagy épp mobiltelefonokról. A Biden-adminisztráció beruházás- és iparösztönző programja, az IRA vagy a csipek gyártásának támogatása elsősorban azt szeretné elérni, hogy a termelés minél nagyobb része az Egyesült Államokba költözzön vissza, de azért nyilvánvaló volt az is, hogy a Kínától való szabadulásban szerepet kapnak a baráti országok is, köztük Mexikó.
A szabad Mexikó aduásza
Ennek meg is lett a hatása, így ma már a közép-amerikai ország Amerika legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve Kínát, mely éveken át őrizte ezt a címet. Azonban a BBC írása szerint ezzel csak részben szabadult a kínai függőségtől Washington, ugyanis a mexikói gyárak jelentős része kínai tőkéből jön létre.
Ezzel nemcsak a szállítási költségeket spórolhatják meg a gyártók, de
termékeiket egy olyan országban hozhatják létre, mely szabad kereskedelmi egyezményben, a NAFTA utódjaként szolgáló USMCA-ban áll az Egyesült Államokkal.
Egy kicsit ez ahhoz hasonló, mint amikor kínai cégek Magyarországon hoznak létre gyárakat, hiszen az ott készült áruk már az unión belül jöttek létre. A kínai vállalatok elégedettek a mexikói munkaerővel is, és valószínűleg az olcsó energia sincs ellenükre, ami a palaolaj-termelés közelségének köszönhetően rendkívül olcsón elérhető földgázt is jelent.
Nemcsak a kínai, de az amerikai cégek is szeretik Mexikót
Ráadásul a nearshoring jegyében nemcsak kínai cégek hoznak létre mexikói gyárakat, de számos amerikai cég is Ázsiából közelebb hozza a gyártást a fogyasztókhoz. Carlos Baker Pineda, volt mexikói külkereskedelmi miniszterhelyettes szerint bár lehet, hogy valakit aggaszt, hogy a tőke Kínából érkezik, a Mexikóban gyártott termékek a nemzetközi jog szerint minden szempontból mexikóiak. Ezért szinte semmi nem szól amellett, hogy a Kínából Mexikóba tartó tőkeáramlás megfordulna vagy akár csak megtorpanna.
A két szuperhatalom közötti feszültség ugyanis aligha enyhül a közeljövőben.
Azonban vannak olyan hangok is, melyek óva intik Mexikót attól, hogy a két nagyhatalom rivalizálásának a középpontjába kerüljön, ugyanis nem biztos, hogy Washingtonban örömmel nézik, ahogy Kína ugródeszkának használja a közép-amerikai országot.
Hasonló kérdésekkel azonban nemcsak Mexikónak kell szembenéznie, de olyan, Kína tőke előtt nyitott országoknak is, mint Kolumbia, Vietnám, Costa Rica vagy épp Magyarország.
