A pandák régóta a kínai és az amerikai nép közötti barátság követeinek számítanak, ezért a Kína kész folytatni az együttműködést az Egyesült Államokkal a fekete-fehér medvék védelmében – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök San Franciscóban, az APEC-csúcstalálkozón üzleti vezetőkkel tartott vacsorán. Hszi megjegyzései alapján a távol-keleti ország felújíthatja pandadiplomáciáját az Egyesült Államokkal.
Fotó: Li Xueren / AFP
A világ második legnépesebb országa az ikonikus állatokat világszerte csak bérbe adja oda az állatkerteknek, évi több százezer dollárért. Peking régóta él a pandadiplomácia eszközével barátai megjutalmazása és ellenfelei büntetése céljából: csak azután jelentek meg az amerikai állatkertekben, hogy az Egyesült Államok 1972-ben normalizálta kapcsolatait Kínával.
Az elmúlt években a fekete-fehér medvék a washingtoni állatkert legfontosabb látnivalói közé tartoztak, de a múlt héten lejárt a bérleti szerződésük, és visszatértek Kínába. San Diego utolsó pandái 2018-ban és 2019-ben utaztak vissza a távol-keleti országba, s jelenleg az atlantai állatkert az egyetlen hely az Egyesült Államokban, ahol pandákat tartanak, de a tervek szerint jövőre ők is elhagyják az országot.
Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping gondosan megkoreografált, várva várt találkozójára tegnap került sor az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának margóján. A vezetők több mint négy órán át tárgyaltak a kapcsolatok stabilizálásáról: ugyan megegyeztek néhány kérdésben, de a megbeszélések kevés eredményt hoztak.
Gazdasági téren nem történt áttörés
Hszi Csin-ping kijelentette, hogy országa nem akar háborúzni, s hozzátette: Kínának és az Egyesült Államoknak nem szabad hátat fordítaniuk egymásnak. Biden szerint a tegnapi tárgyalások az eddigi legkonstruktívabb és legtermékenyebb megbeszélések voltak. Az Egyesült Államok és Kína például megállapodott egy munkacsoport létrehozásáról a mesterséges intelligenciáról szóló párbeszéd megkezdése érdekében.
Ugyanakkor a csipháború, az amerikai korlátozások és a kínai válaszlépések kapcsán nem történt érdemi előrelépés.
A 2018-ban kezdődő amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háború során Washington korlátozta a legfejlettebb csipek, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések és szoftverek Kínába szállítását. Peking válaszul májusban megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják.
Júliusban Kína két ritkaföldfém, a gallium és a germánium kivitelét korlátozta, majd októberben a grafittal járt el így. A csúcstalálkozó nem hozott változást a technológia hidegháborúban, vagyis a legfontosabb kérdésben. A felek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy elnöki forródrótot nyitnak, újraindítják a kétoldalú katonai megbeszéléseket, és közösen dolgoznak a fentanilgyártás visszaszorításán.
Beindult a kínai gazdaságA vártnál kedvezőbben alakultak a kínai kiskereskedelmi, ipari termelési és munkanélküliségi adatok októberben: az ipari termelés 4,6 százalékkal nőtt. Javult a kiskereskedelmi forgalom is, éves szinten 7,6 százalékkal bővült az előző hónapban a szeptemberi 5,5 százalékos növekedés után, felülmúlva a 7 százalékos emelkedésre számító elemzői várakozásokat. A 5 százalék volt, megegyezett a szeptemberivel és az elemzők által várttal is. |
