A világ lakosságának 90 százaléka ki van téve valamilyen fokú levegőszennyezésnek – derül ki az IQAir felméréséből. A levegőszennyezés a legnagyobb környezeti egészségügyi veszély az emberiség számára, amely évente több mint hatmillió ember halálát okozza. A svájci kutatócég jelentése szerint 2022-ben a legszennyezettebb országok Csád, Irán, Pakisztán, Bahrein és Banglades voltak. A kutatócég a levegőminőségi rangsort a PM 2.5 néven ismert szállópor-részecskék koncentrációja alapján állította össze. Az IQAir emlékeztetett rá, hogy a földön csupán hat országban elég jó a levegő minősége, vagyis felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biztonságos légszennyezettségi szintre vonatkozó ajánlásainak.
A WHO először 2005-ben fogalmazta meg ajánlásait, az akkori limitet (10 mikrogramm per köbméter) két éve a felére, ötre vitték le. A legszennyezettebb városok a 2022-es adatok szerint:
Lahor (Pakisztán), Delhi (India), Peking (Kína), Mexikóváros (Mexikó), Athén (Görögország).
A világ legszennyezettebb városa, Lahor, ahol egy év alatt 86,5-ről 2022-re 97,4 mikrogrammra nőtt a PM 2.5 koncentrációja köbméterenként. Pakisztánban és Indiában a lakosság több mint fele él olyan területen, ahol szállópor-koncentráció hétszerese a WHO-határértéknek. Az Egyesült Államokban jóval jobb a helyzet, de több nagyváros is 10 feletti szállópor-érték kevésbé büszke tulajdonosa, a sort az ohiói Columbus vezeti. A Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete szerint a légszennyezés több mint két évet vesz el a várható élettartamból világszerte. A légszennyezés hatvan százaléka fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik.
A jelentés szerint hat országban jobb a levegő minősége, mint a WHO-ajánlás, ezek: Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland és Új-Zéland.
Aki nagymértékben ki van téve a szálló por tüdőkárosító hatásának, számíthat a szívroham, az asztmás megbetegedés és a rövidebb életkor kockázatának növekedésével. Sőt, ahol magas a levegőszennyezettség, ott a Covid-megbetegedések is nagyobb arányban végződnek halállal – alapesetben a Covid-mortalitás kockázata egy 45 éves férfi esetében 0,05 százalék, oltás nélkül.
A Covid-járvány korai szakaszában a világ számos részén jelentősen csökkent a légszennyezettség. Ez különösen a városokban és az ipari területeken volt érzékelhető, ahol a közlekedésből és az ipari tevékenységekből származó kibocsátás jellemzően magas. A lezárások, az utazási korlátozások és a gazdasági aktivitás csökkenése miatt észrevehetően csökkent a légszennyező anyagok, például a nitrogén-dioxid és a belélegezhető finomságú részecskék (PM) kibocsátása.
Sok területen azonban a korlátozások enyhülésével és az ipari tevékenység újraindulásával a légszennyezettségi szintek gyorsan ismét emelkedtek.
A légszennyezés negatív hatással lehet az emberi egészségre, egyebek között növelve a légzőszervi és szívproblémák, valamint a rákos megbetegedések kockázatát. Újabb kutatások szerint a légszennyezés az agyra is hatással lehet, és összefüggésbe hozható a csecsemők bizonyos fejlődési problémáival. A Covid kockázatát a légszennyezés elsősorban azáltal növelheti, hogy gyengíti a légzőrendszer vírusfertőzésekkel szembeni védekezőképességét.
