Nemhogy veszélyes a levegő minősége Pekingben, hanem a homokvihar a folyamatos ipari szennyezéssel párosulva belélegezhetetlen, sűrű párás-ködös levegőt okoz.
A kínai főváros levegője ugyan legendásan rossz, de a helyzet most a legveszélyesebb az elmúlt két évben.
A város környezetvédelmi megfigyelőközpontja a legmagasabb szintű riasztást adta ki, és egyúttal arra kérte az embereket, hogy a külterületekről a város belsejére zúduló por és homok miatt kerüljék a szabadtéri tevékenységeket. A probléma nem most kezdődött, ugyanis a kipufogógázok és a kis méretű szennyező részecskék már egy ideje igen magas koncentrációban vannak jelen a megapoliszban.
Kihalt utcák
A 7,5 milliós város utcái ismét idézik a koronavírus-járvány miatt elrendelt zárlatok idején tapasztaltakat: még a legforgalmasabb útszakaszok is kihaltak, valóban csak az megy az utcára, akinek feltétlenül szükséges.
Akik kint tartózkodnak nemcsak maszkot, hanem védőszemüveget is viselnek a por ellen. A helyzetet jól jellemzi, hogy mindenre könnyedén írni lehet az ujjunkal – olyan vastag a sárgás porréteg.
Az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének szennyezésmérője szerint ebben a hónapban 2017 óta a legborultabb az égbolt – írja a Bloomberg. Már az elmúlt hetekben is igen szmogos volt a levegő az autók kipufogógázaitól, és ezt tetézte a mostani homokvihar.
Habár nyoma sincs a kék égnek Pekingben, a város levegője összességében még rosszabb volt egy évtizeddel ezelőtt.
Azóta ugyanis a széntüzelést a tisztább földgázra cserélték le, támogatták az elektromos járművek térnyerését, és a nehézipari központokat is távolabb helyezték el a lakosságtól.
Sokkoló szintre romlott a levegőhelyzet IndiábanRengetegen keresik fel az orvosokat ziháló légzéses panaszokkal, olyan tüneteket produkálva, mint az asztmások vagy az erős dohányosok. Mint megírtuk, az utóbbi hetekben a szokásosnál is súlyosabbá vált a rettenetes levegőminőség. Ezúttal különösen Mumbai városban elviselhetetlenül rossz a levegő, miután novemberben az óceán hőmérsékletének gyors esése a szélerősség csökkenését okozta, így nincs, ami kimozgassa a város felett megrekedt füstöt, sittport, szmogot. |
Örülnek az ausztrál szénnek
Kína – a pekingi fejleszések ellenére is – változatlanul a világ legnagyobb szénfelhasználója. Olyan jelentős fogyasztó, hogy önmagában a kínai gazdaság felpörgése is szénhiányhoz vezethet. Ebből szempontból is
megkönnyebbültek a piacok, ugyanis több év szünet után Ausztrália ismét szállít nyersanyagot Kínába. Így az ázsiai ország ipara elhagyhatja a Mongóliából importált szenet.
Becslések szerint februárban mintegy 207 ezer tonna érkezik Kínába, ebből 73 ezer tonna az acélgyárak által használt, jobb minőségű kokszszén. Ugyan a mostani behozatal mennyisége mindössze jelzésértékű, miután a teljes a 60 millió tonnát is meghaladja, de rávilágít Peking és Canberra közeledésére, ami 2020 vége óta váratott magára.
A közeledés reménybeli, ugyanis az import leállása előtt Ausztrália volt Kína második számú tengerentúli beszállítója Indonézia után. Azóta azonban Ausztrália helyébe Oroszország lépett, miután a többi meghatározó vásárló Ukrajna inváziója miatt elfordult az orosz széntől. Most azonban ismét fellendült az Ausztrál import, becslések szerint idén elérheti a 20 milliárd tonnát is.
Kapóra jön
A Yulin Coal Web iparági hírportál szerint különösen az acélgyártóknak kedvez a többletkínálat, mert Mongólia új aukciós rendszert indított az értékesítés támogatására, ami az árak megemelését hozta magával. Kína is felpörgette a szénbányászatot, ugyanis emelni szeretnék az energiabiztonságot. Megfigyelők szerint a többletkínálat valóban jót tesz a gazdaság felpörgetésének is, ám az korántsem biztos, hogy a megszokott mennyiségű ausztráliai importszénre valóban szüksége lesz a kínai gazdaságnak.
