Régi poén, hogy „a tanév elején ki kell pihenni a vakáció fáradalmait”, ám a jelen hangulatban kevesen viccelődnek. Ellentétes hangulatú nyilatkozatok özönében kezdődik ugyanis szeptember 1-jén, azaz holnap a 2023–2024-es tanév, amely hosszabb szünetekkel ugyan, de tovább tart majd, és a legnagyobb kérdés, hogy mennyi tanárral. Az utóbbi generálja a legtöbb nyilatkozatot.
Fotó: Pezzetta Umberto / Mediaworks
Mindenesetre a tanév rendjének megalkotásával nem siettek: a tervezet július végén jelent meg, végleges formát augusztus 22-re öltött – és ezzel sem elégedett mindenki, ahogy más kérdésekben sincs egyetértés, főleg nem közmegegyezés.
A tanév rendjének első vitapontját maga a naptár szolgáltatta, hiszen szeptember 1. péntekre esik.
Ekkorra írták ki a tanév kezdetét, aminek sem a diákok, sem a szülők nem örülnek, mondván, egy utolsó hétvége még igazán beleférhetett volna a szünidőbe. Kivált, hogy sok iskolában holnap még nem tartanak teljes tanítási napot, így a korai kelés dacára ebédidőtől ismét a család vigyázhat a gyermekre, ami szabadságnapba kerülhet.
Ez a fél-egy napos kezdés a kollégiumi idénykezdést is megkavarhatja: változó, hogy már most péntekre vagy csak jövő héten lehet beköltözni az intézményekbe.
Hány tanítási nap lesz összesen?
A szakképzés gyakorlatait jobban figyelembe véve az idei évtől kétféle időbeosztás készült: az általános iskolák és a gimnáziumok számára a Belügyminisztérium, a szakképzési intézményeknek a Kulturális és Innovációs Minisztérium adta ki a tanév rendjét. Eltérő a tanítási napok száma is:
- a köznevelésben 180,
- a szakképzésben 179,
- a gimnáziumokban és a szakiskolákban 177,
- a szakgimnáziumokban 176.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor úgy véli, a tanév rendjének kései megjelenésével nehezebbé vált a tervezés, valamint a tanárok és intézmények felkészülése az új tanévre. Véleménye szerint nagyobbak az adminisztrációs kötelezettségek is, nem beszélve arról, hogy a megnövelt szünetek miatt hosszabb lesz a tanév, ami a jövő nyáron az egyre gyakoribb és nehezebben elviselhető hőség miatt járulékos problémákat is felvet majd.
Nagy a vita a tanárszámok vonatkozásában is, és csak még nagyobb lesz a hó végéig.
Szeptember 15. és 29. között kell nyilatkozniuk a pedagógusoknak: elfogadják-e, hogy a jogviszonyuk közalkalmazottiból 2024. január 1-jétől átalakul köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá.
Aki ezt nem fogadja el, annak a közalkalmazotti jogviszonya – és a gyakorlatban az állása – megszűnik 2023. november 30-án, amikor letelik az arra a hónapra vetített 30 napos felmentési idő, egy-három havi illetménynek megfelelő végkielégítéssel.
Az idevágó, frissiben megjelent végrehajtási rendeletek szerint a kormányzat a visszatartott EU-s forrásokból finanszírozná a béremeléseket:
a terv szerint első ütemben 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus-átlagbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz. Emellett a kormány 2024. január 1-jétől hazai költségvetési forrásból is további legalább 10 százalékos bértömeget biztosít az emelésére.
Fotó: Shutterstock
A rendelet rögzíti azt is, hogy 2024. január 1-jétől a pályakezdő gyakornokok illetménye havi 440 000 forintra emelkedik, és ezt a szintet valamennyi pedagógus illetményének meg kell haladnia. Ezen túlmenően a rendelkezésre bocsátott bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot.
Mindezek dacára a PSZ elnöke, Totyik Tamás a KSH-ra hivatkozva, valamint az intézményvezetők kompetenciamérés kapcsán tett nyilatkozatai alapján úgy véli, máris több mint 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, továbbá vannak intézmények, ahol nyugdíjasok álltak ismét munkába, vagy éppen alsó tagozatos tanárok kénytelenek átvállalni felsősök oktatását is.
Mekkora a tanár-diák arány?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ugyanakkor a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy ugyan a szakszervezetek ötezer fős felmondási hullámra számítottak a vakáció kezdetén,
a közel 170 ezer főből alig pár százan szüntették meg a jogviszonyukat. Ez azt jelenti, hogy csak tizedszázalékokban mérhető a felmondók száma, miközben a pedagógusszakokra 67 százalékkal több hallgatót vettek fel, mint tavaly.
Ezt részletezve kiemelte, hogy a biológia, fizika, kémia, matematika, természetismeret és természettudományos tanárszakokra felvettek száma a duplájára, 208-ról 416-ra nőtt.
Fotó: Shutterstock
Kitért arra is, hogy szerinte a tanár-diák arány sokkal jobb, mint az EU-s átlag, mivel a tagállamok értéke 12,1 diák egy oktatóra, míg idehaza csupán 10,6. Ehhez az is hozzájárult, hogy 2010 óta a népességfogyás miatt a pedagógusok száma 2, a diákoké pedig 15 százalékkal csökkent.
Mi lesz az új tankönyvekkel?
Könyvből azonban kétségtelenül sok van: mintegy 4200 iskolába nagyjából 13 millió tankönyvet szállítottak ki az elmúlt két hétben. Miközben a tanszerbeszerzés ezúttal is kisebb vagyont igényel,
a tankönyvek idén is ingyenesek: ennek fedezésére a költségvetésben 13,5 milliárd forintot különítettek el.
A tankönyveknél összesen 36 állami és nem állami kiadó 2313 könyvéből válogathattak a tanárok. A végső csomagba került oktatóanyagok között 115 frissített tartalmú szerepel, 15 pedig teljesen új. Az utóbbiak hároméves tesztidőszakra kerülnek az iskolákba, végleges engedélyt csak ezen idő letelte, a visszajelzések és a korrekciók után kapnak – az elmúlt években az Oktatási Hivatal 1259 tankönyvet újított meg.
Besegít a polgárőrségIdén is kiemelt figyelmet fordítanak a tanévkezdés biztonságára a polgárőrök, akik önállóan, de a rendőrséggel szoros együttműködésben, fokozottan vesznek részt a bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági feladatok végrehajtásában. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében segítenek a forgalomirányításban, a gyalogátkelőhelyek biztonságos használatában, részt vesznek a gyermekek ellen irányuló jogsértő cselekmények megakadályozásában – a reggeli és a délutáni órákban ellenőrzik a tanintézmények környékét –, és erősítik a drogprevenciós járőrszolgálataikat. Azon településeken, ahol nincs oktatás, fokozottan figyelik a tömegközlekedési eszközök megállóit az iskolába induló vagy onnan érkező gyermekek biztonsága érdekében. |
