Orosz-ukrán háború: ez már leszámolási kísérlet a Nyugat és a Kelet közt
Legújabban a verseny a harcterek egyik alapeszközében, a közepes, meghatározó harckocsikban (Main Battle Tank – MBT) fedezhető fel. Ukrajna az elmúlt hónapokban a legkülönfélébb tankokat kaptak a nyugati államoktól, német Leopardokat, svéd gyártmányú Leopard-származékokat, francia Leclerceket, nagy-britanniai Challenger 2-eseket, amerikai Abrams A1M1-eseket. Ezek a fenti harckocsitípusok legtöbbször régebbi változatai, az aktív szolgálatból kivont, vagy kivonandó fegyverek.
A méregetés egyik legújabb példáját az Ukrajnában bevetett német páncélosok, harckocsik adják. Megjegyzendő,
szakkörökben a Leopard 2A5-ös és annál magasabb szériaszámú tankokat emlegetik a (nyugati) világ legjobbjaiként.
Ami a Leopardokat illeti, két nagy csoportba sorolhatók: a első szériához tartozó, kevésbé korszerű, Leopard 1-es harckocsik. Ezek a második világháború utáni időszak első német gyártmányú tankjai, a mai követelményeknek már meg nem felelő páncélzattal, elektronikával. Ezek (a Leopard 1A5-ösök) alkotják az Ukrajnának segélyként átadott német tankok többségét.
A sokkal korszerűbb, gyakorlatilag egy generációval fiatalabb Leopard 2-esekből (azokból is a régebbi, rövidebb csövű, pontatlanabb, rövidebb lőtávolságú löveggel felszerelt A4-esekig terjedő altípusokból) áll a nyugati szállítmányok nagyobbik része.
Az igazán korszerű Leopard 2A6-osokból az Oryx nyílt hírszerző szervezet szerint Ukrajna 18 darabot kapott, míg a 2A4-esekből kétszer annyit szállítottak. Négy ország jeleskedett ebben: Lengyelország, Norvégia, Kanada és Spanyolország. Az összesen 54 Leopard 2-esek 15-20 százalékát az ellenfél harcképtelenné tette.
A hosszabb csövű, jobb elektronikájú, a német Kraus-Maffei-Wegmann (KMW) által gyártott Leopard 2A6, 7, 8 altípusoknak 55-ös kaliberű a lövege. Ami azt jelenti, hogy a 120 milliméter átmérőjű gránátot 55-ször lehet egymás mellé tenni, hogy megkapják a cső hosszát (120x55=6600 milliméter hosszú ezen altípusok lövegcső-hossza. A leghosszabb csövű (így elvben a legpontosabb és legmesszebbre lövő) ágyú-tarack, mint amilyen a lengyel Krab, a francia CAESAR, vagy a német SpH 2000 lövegcsöve ennél valamivel hosszabb noha csak 52-es kaliberű (viszont a kilőtt gránát átmérője 155 milliméter). Ez 8060 milliméter hosszú csövet jelent.
Biztonságos nagymacska
Mit mond a Leopard 2A6-osról egy ukrán harckocsizó, aki a gyakorlatban dolgozott vele, az életét bízta rá? Andríj: korábban T-64-esen dolgoztam, most egy 2A6-on teljesítek szolgálatot.
Amikor a Leoparddal egy aknára hajtok, nem érzek semmit
– mondja a Der Spiegelnek. Jegyezzük meg, szakvélemény szerint az akna robbanóanyag-töltetének nagyságától is függ. Nincs olyan harckocsi, amely kibírna egy tíz kilogrammnál nagyobb robbanótöltetű akna robbanását – mondják. (A harckocsi-aknák általában 135 kilogrammos négyzetcentiméterenkénti talajnyomásra robbannak.)
A szovjet gyártmányú-tervezésű páncélosokban a bajtársaim aknára futnak, gránát találja el őket és meghalnak. Én a német páncélosban biztonságban érzem magam
– mondja Andríj. Alegysége egy ellenséges páncélosra tüzelt gyakorlatként 1460 méterről. A beszélgetőpartner mutatja az orosz páncéloson a gránátok ütötte bemeneti és a kimeneti sérüléseket. Ilyen találatok után a harckocsit már nem lehet megjavítani, mondja.
Ugyanakkor kevesli a Leopardjaik számát és mint megjegyzi:
a meglévőkhöz sem elegendők a tartalék-alkatrészek, és nem tudják megszüntetni a tapasztalt anyagkifáradást. Érződik, hogy a német tankokat nem olyan talajviszonyokra tervezték, mint amilyenek itt Ukrajnában vannak
– teszi hozzá. Nyilván a mindent elnyelő őszi-téli-tavaszi raszputyicára, a sárra gondol. Szélesebb lánctalpak, hajtó-, láncvezető kerekek kellenének és nem ártana némi súlycsökkentés sem – vélekedik.
És, az orosz?
Andríj korábban T-64-es szovjet–orosz harckocsin szolgált – amit egyébként a harkivi Morozov gyárban terveztek-gyártottak. A múlt század korai hatvanas éveitől gyártott, a közepes harckocsi kategóriába (MBT) sorolt T-64-esre már gyakorlatilag a mai oroszországi tankokra használt, 125 milliméteres löveget szereltek, a súlya viszont csak 42 tonna volt. A könnyű súly persze kompromisszum eredménye volt, spóroltak a páncélzaton.
Noha csak 16 lóerő mozgatta a harckocsi minden egyes tonnáját, a könnyű súly miatt mozgékonynak számított.
Ezzel szemben a Leopard 2A6-os a múlt század hetvenes évei végén került szolgálatba a Bundeswehrnél. Kerámia-wolfram-különleges acél-rétegekből alkották meg kiváló páncélzatát. Súlya ugyan több mint 62 tonna, de erős motorja révén 24 lóerő jut minden egyes tonnájára. Minőségének megfelelően magas az ára, használtan is ma 8-10 millió eurót kóstál darabja. (A T-64-es szovjet viszonylatban nem számított olcsónak: új ára a hatvanas években elérhette az egymillió mai eurót.)
A Morozov gyárat a támadó oroszországi csapatok még a háború kezdetén lebombázták.
Ukrajna hatalmas hadiipart örökölt 1991-ben megalakulásakor a szétesett Szovjetuniótól, a teljes védelmi ipari kapacitás mintegy négytizede itt működött.
Az akkori időknek megfelelő szintű szállítórepülőgép-gyártás, repülőgépmotor tervezés-gyártás, ballisztikus rakétagyártás folyt, gázturbinás hadihajó motorok készültek Ukrajnában. Itt gyártották – és itt érte el szomorú sorsa, az enyészet – a világ legnagyobb repülőgépének utolsó példányát, az Álmot (Mria An-225).
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
