Mélyítheti a lövészárkokat a Fico-merénylet Szlovákiában
Ugyan Robert Fico nemrég újra megválasztott szlovák miniszterelnök állapota stabilizálódott, és nagy valószínűséggel túléli a merényletet, a hivatalos tájékoztatás akadozása, az ellentmondó hírek rámutatnak arra, hogy egy erős vezető átmeneti „kiesése” mekkora zavart okoz a nem egészen 5,5 milliós ország politikai rendszerében.
A merénylőt azonnal elfogták, és csütörtök reggelre azt is megtudtuk, hogy egy 71 éves lévai költőről van szó, és egy félkatonai szervezet támogatója-tagja, aki legálisan tartott fegyvert. A közvélemény számára egyértelművé vált, hogy a Robert Kalinák védelmi miniszter veszi át a miniszterelnök feladatait Fico felépüléséig.
Sok más egyéb mellett egy este, és
egyetlen éjszaka alatt reflektorfénybe került az európai politikai megosztottság kérdése is.
Fico és a kockázat
Sok testőr, és biztonságpolitikai szakértő szerint amatőr módon dolgoztak a szlovák miniszterelnök testőrei, ugyanis nem megfelelően reagáltak a lövésekre. Már önmagában az is nagy
kockázatot jelent, ha egy vezető közszereplő az őt váró, vagy éppen ellene tiltakozó tömeghez közel megy, kezet fog a civilekkel,
barátságosan megsimogatja az őt ünneplő nyugdíjasok, kisgyerekek fejét, és a „nép fiaként” jár a tömegben. A helyzet a testőrök „rémálma”, a politikusok mégis szeretik ezt a szituációt, ugyanis igazi „lájkvadász” képeket lehet ilyenkor készíteni velük, miközben közvetlenségüket erősíti.
A szlovákiai politikai kultúrában ennek egyébként nagy hagyomány is van, arról nem is beszélve, hogy a sokat támadott, hajdan korrupciós ügyek, és egy újságíró és menyasszonyának meggyilkolása miatt a miniszterelnökségről lemondó Fico most a nagy visszatérő, Pozsony erős embere. Mielőtt az eredetileg szociáldemokrata SMER elnöke néhány hónappal ezelőtt ismét megszerezte a hatalmat
tétlen kisebbségi kormányok váltották egymást,
ugyanis hamar elpárolgott az érdemi támogatás Igor Matovic mögül. Matovic 2021 márciusi lemondása óta ő nagyjából politikai bűnbakká vált, és az OLANO vezetőjének népszerűsége is a mélybe zuhant.
Azóta Eduard Heger vezette kisebbségi kormány állt az ország élén, ugyanakkor sok eredményt nem tudott felmutatni.
A politikai megosztottság erősödött, ebben a „zavaros vízben” a társadalom fogékony volt a Brüsszelt kritizáló és az ukrajnai támogatás megnyirbálását is kilátásba helyező Fico populista üzeneteire.
Az ország megosztottságát jól jelzi, hogy a SMER vezetőjének visszatérésekor sokan temették a szlovák demokráciát, míg mások éljeneztek, mondván: végre ismét egy erős kezű vezető áll az ország élére, és véget ér a politikai-gazdasági tétlenkedés.
Gazdasági megosztottság
Nagy a szakadék Szlovákián belül a béreket tekintve is: az előző évekhez hasonlóan 2023-ban is Pozsony megyében (1751 euró) volt messze a legmagasabb, a nyugati megyékben 1300 euró feletti volt az átlag (a merénylet helyszíne, Nyitrabánya is itt van), az örök sereghajtó keleti Eperjes (Presov) megye mutatója 1111 euró volt.
A merénylet helyszíne, Nyitrabánya inkább az ország nyugati, relatíve tehetősebb részéhez tartozik, és nem utolsósorban
Fico fellegvára. A szeptember 30-i választáson a szavazatok 33 százalékát szerezte meg itt,
ami közel kétszerese a legközelebbi riválisénak. A 16 ezres bányaváros gazdaságilag megszenvedte a kommunizmus végét, és Csehszlovákia felbomlását, de azóta magára talált.
Bár Szlovákia úthálózata nem igazán fejlett, az utóbbi évtizedben a turizmus is húzóágazattá vált az országban. Igyekeznek kihasználni a – többségében még a Magyar Királyság részeként – felépített várakat, templomokat, műemlékeket. Emellett fejlesztik a tátrai sícentrumokat, és a szálláshelyek kínálata is egyre változatosabb. Az ország eközben munkaerőhiánnyal is küzd (a munkanélküliség 5 százalék körüli).
A vásárlóerő évtizedes viszonylatban nagyot ugrott előre, persze törésekkel, az egy évvel ezelőtt 12 százalékos infláció mostanra 2 százalék köré szelídült.
Az éves gazdasági növekedés üteme 2,7 százalékos volt az idei első negyedévben.
És a magyarok?
Korábban jelentős feszültség volt Magyarország és Szlovákia között a felvidéki magyar kisebbség helyzete miatt. Ugyan Robert Fico korábbi miniszterelnöksége alatt bőven hoztak a kisebbség számára előnytelen intézkedéseket (például a Benes-dekrétumok megerősítése vagy a nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény), mára kiegyensúlyozottá vált a viszony, ahogyan a szlovák társadalomban is jelentősen csökkent a magyarellenesség.
A nagy kérdés most az, hogy egy ilyen, Európában az elmúlt húsz évben példátlan merénylet milyen irányba löki társadalmat. A választ nem lehet előre borítékolni.
