Az orosz–ukrán háború kirobbanása után Moszkvát gyakorlatilag kizárták a dollárrendszerből, ami segíti Kína erőfeszítéseit egy alternatív valutarendszer kiépítésében. Peking egy sor megállapodást írt alá kereskedelmi partnereivel, amelyek értelmében a közel-keleti és a latin-amerikai országokkal, valamint Oroszországgal jüanban kereskednek.
A bankok szintén támogatják a folyamatot: a negyedik legnagyobb pénzintézet, a Harbin Bank vezetői szerint a távol-keleti országnak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre, a SWIFT-ből való kizárásra, ezért a kormánynak és a bankszektornak is támogatnia kell a jüan határokon átnyúló használatát. Úgy vélik, hogy Pekingnek ki kell használnia a szankciók által teremtett lehetőségeket az Oroszországgal folytatott bővítésére. Azt javasolják, hogy az Oroszországgal határos, észak-kínai Hejlungcsiang tartomány legyen a jüan nemzetközivé tételének egyik központja – derül ki a Reuters elemzéséből.
A pénzintézet székhelye a 10 milliós Harbin városában van, amely Hejlungcsiang tartományban található, így érthető az igyekezetük. A Harbin Bank jelentése szerint tavaly rekordot döntött a határokon átnyúló jüantranszfer azzal, hogy a kilencszeresére nőtt, mivel a háború kitörése után jelentősen bővült a kínai–orosz kereskedelem. Más intézetek is hasonló adatokról számoltak be: az Agricultural Bank of China (AgBank) jüanelszámolási üzletága 2022-ben 157 százalékkal ugrott meg Dubajban, a Bank of Jiujiang és a Postal Savings Bank of China szerint
a határokon átmenő jüanelszámolásaik több mint kétszeresére emelkedtek az előző évben.
A Bank of China határokon átnyúló jüanüzletága tavaly 26,1 százalékkal, 31,1 ezermilliárd jüanra növekedett. Az Oroszországgal szintén határos Belső-Mongóliában a Bank of Inner Mongolia nem közölt adatokat, de a Hszinhua hírügynökség jelentése szerint aktívan részt vesz a jüan elszámolásában és a kereskedelem finanszírozásában orosz partnereivel közösen, így megkönnyítve a kétoldalú kereskedelmet.
CIPS kontra SWIFT
Kína 2015-ben indította el saját saját globális fizetési rendszerét CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) néven, amelyet a SWIFT alternatívájának szánnak. A Harbin Bank még abban az évben partnerségre lépett az orosz Sberbankkal egy kínai–orosz pénzügyi együttműködési platform létrehozásában, valamint főszerep vállal a jüanüzletág és a CIPS fejlesztésében az orosz piacon. Tavaly elindított egy külön osztályt az Oroszországgal folytatott, határon átnyúló üzleti tevékenység előmozdítására.
Az Industrial Bank szintén aktívan támogatja a CIPS-t: jelenleg 153 külföldi és kínai pénzintézetnek segít csatlakozni a rendszerhez. Az AgBank tavaly decemberben kampányt indított a CIPS bevezetésére Tádzsikisztánban, mivel a Kínát és a közép-ázsiai országot összekötő, határokon átnyúló jüanelszámolási hálózat kiépítésére törekszik.
A kampány hatására márciusban 61 résztvevő csatlakozott közvetetten a CIPS-hez az országban, több, mint az előző négy hónapban együttvéve. A távol-keleti óriás ötödik legnagyobb pénzintézete, a Bank of Communications (BoCom) közölte, hogy megkönnyítette Kína első jüanban elszámolt cseppfolyósítottföldgáz-üzletét, amikor segített a CNOOC-nak és a francia TotalEnergiesnek a mérföldkőnek számító ügylet lebonyolításában.
Argentína jüanra áll át a dollárrólArgentína ezentúl dollár helyet jüanban fizet a kínai importért – jelentette be a Buenos Aires-i kormány. Az intézkedés célja, hogy védje az ország csökkenő dollártartalékait. A kabinet közleménye szerint áprilisban mintegy egymilliárd dollárnyi kínai importot kívánnak dollár helyett jüanban kifizetni, ezt követően pedig havonta mintegy 790 millió dollárnyit. Brazília után Kína Argentína második legnagyobb kereskedelmi partnere. |
